TARTALOMJEGYZÉK

 

 

BEVEZETÉS

I. A VISZ szolgálatok felállításának célja és feladatai

II. A VISZ által nyújtott információk köre

1. A választással összefüggő általános információk

2. A választás lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdések

3. A helyi választási eseményekre vonatkozó információk

4. A választási eredményekre vonatkozó információk

III. A VISZ lehetséges szervezeti megoldásai

IV. A VISZ működésének tárgyi, technikai és személyi feltételei

V. A VISZ javasolt működési szabályai

VI. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása

VII. A VISZ rendelkezésére álló információk

VIII. FÜGGELÉK

1. Kérdések és válaszok az önkormányzati képviselő- és polgármester-választással kapcsolatban 19

2. Naptár az önkormányzati választás eseményeiről

3. A jelöltekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

4. Egymással összeférhetetlen önkormányzati képviselői és polgármesteri tisztségek

5. Az önkormányzati választásokon alkalmazandó jogszabályok listája

6. Lakossági tájékoztató szórólapok mintái

7. A választási füzetek eddig megjelent számai

BEVEZETÉS

 

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választása a helyi közélet egyik legfontosabb eseménye, amelyet kiemelt érdeklődés kísér a településen lakó választópolgárok és az ott működő jelölő szervezetek részéről egyaránt.

Az érdeklődő választópolgárok és mindazok, akik jelöltként kívánnak indulni az önkormányzati választásokon – a választási eljárás jogi szabályaitól kezdve a település gazdálkodásával kapcsolatos adatokon át a választási gyűlések helyszínéig, időpontjáig – a legkülönfélébb információkra kíváncsiak.

Ezen információs igényeknek csak szervezett keretek között lehet hatékonyan megfelelni és ezáltal rászolgálni az érintettek megelégedésére. Az Országos Választási Iroda e módszertani útmutatóval kíván segítséget nyújtani a választási információs szolgálatok (a továbbiakban: VISZ) szervezeti kialakításához, működéséhez.

A füzetben megfogalmaztuk a leggyakoribb kérdéseket és az arra adandó válaszokkal próbáltuk a helyi választási iroda munkatársait segíteni feladatuk ellátásában.

A kiadvány elkészítésénél kiemelt figyelmet fordítottunk a 3. függelékben található összeállításra, amely a jelöltekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza.

Munkájukhoz sok sikert kíván

az Országos Választási Iroda

 

 

I. A VISZ szolgálatok felállításának célja és feladatai

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a választási irodák feladatává teszi a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását és a választások információs rendszereinek működtetését. E feladat ellátásában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásakor a legnagyobb rész a települési és a megyei önkormányzat hivatalának munkatársaira hárul, hiszen a választópolgárokat és a jelölteket elsősorban a helyi információk érdeklik. Ezekre a kérdésekre pedig csak a polgármesteri hivatalokban megszervezett választási információs szolgálatoknál lehet választ adni.

A VISZ tájékoztatási feladatainak jelentőségét növeli, hogy a helyi önkormányzati választások szabályai bonyolultabbak az országgyűlési választásokénál és egyidejűleg kisebbségi önkormányzati választásokra is sor kerül. Emiatt több kérdésre, nagyobb érdeklődésre lehet számítani, amelyre az önkormányzatok munkatársainak tudatosan fel kell készülniük.

A VISZ általános feladatai:

A helyi választási iroda keretében működő VISZ egyes ügyintézési feladatokat is elláthat.

Kiemelten fontos feladata a VISZ-nek, hogy – azokon a településeken, ahol Magyarországon honos kisebbségek élnek – elősegítse e kisebbségek önkormányzat-alakításához való jogának érvényesülését.

A VISZ csak akkor tudja betölteni szerepét, ha tevékenységéről a választópolgárok tudomást szereznek. A VISZ feladatairól, működéséről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

II. A VISZ által nyújtott információk köre

1. A választással összefüggő általános információk

A VISZ jogi felvilágosítást nyújt az alábbiakról:

A VISZ-hez fordulók tájékoztatást kapnak továbbá:

2. A választás lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdések

A VISZ-nek ismernie kell:

 

3. A helyi választási eseményekre vonatkozó információk

A helyi választási iroda vezetője a jelöltet állító valamennyi jelölő szervezetet, illetve a független jelölteket megkeresheti és felajánlhatja, hogy a VISZ a hozzá fordulókat tájékoztatja a jelöltek választói gyűlésének helyéről, idejéről. A választási iroda vezetőjének minden jelölő szervezet és jelölt részére egyenlő feltételeket kell biztosítania.

4. A választási eredményekre vonatkozó információk

A VISZ a választás napján és éjszakáján folyamatosan működik és a rendelkezésére álló részvételi és eredményadatokat, a megválasztott képviselők nevét, stb. – a helyi és országos információk, a választási bizottságok közleményei alapján – az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

Szintén ez a feladat dominál a választási eredmények hivatalos közzétételének időpontjáig. E tekintetben a VISZ-eknek nagyobb számú érdeklődésre kell felkészülniük, mert az önkormányzati választások részletes adatait országosan nem teszik közzé.

III. A VISZ lehetséges szervezeti megoldásai

A választással kapcsolatos információszolgáltatást minden településen biztosítani kell. A település nagyságától, a lakosság kor- és foglalkozási összetételétől, a kisebbségek számától és a tájékoztatási igények mennyiségétől függ, hogy milyen szervezeti formában, illetve munkaszervezéssel lehet a legmegfelelőbben ellátni ezt a feladatot.

A választási információs szolgálat feladatait a következő formákban lehet ellátni:

  1. külön szervezet létrehozása nélkül,
  2. külön szervezet létrehozásával:

Azoknak a településeknek nem célszerű külön szervezetet létrehozniuk a választási információs feladatok ellátására, amelyeknek a lélekszáma alacsony (nem haladja meg a 4-5 000 főt), nincsenek kisebbségek.

A tájékoztatási feladatokat lehetőleg a jegyző olyan munkatársa lássa el, aki egyébként is a választási ügyekkel foglalkozik és kellő ismeretei vannak a népességnyilvántartási kérdésekben is.

Nagyobb lélekszámú és olyan településeken, ahol kisebbségek is élnek, különálló szervezetként célszerű létrehozni a VISZ-t: ezeken a településeken az ügyfélforgalom folyamatosan magas, ezért külön választási információs feladattal foglalkozó szervezetet kell működtetni.

A településeken az ügyfélszolgálat részeként működő VISZ-t elláthatja az igazolások kiadásával, a jelöltbejelentések, az esetleges kifogások fogadásával kapcsolatos feladatokat is.

A területi választási iroda részeként működő VISZ-t önálló szervezetként célszerű megszervezni, amelynek kevesebb az "operatív" feladata és jobban előtérbe kerül az információszolgáltatás.

A VISZ-ben dolgozó ügyintézők szakmai irányítója a választási iroda vezetője.

IV. A VISZ működésének tárgyi, technikai és személyi feltételei

  1. A VISZ-t olyan körülmények között kell elhelyezni, amelyben a személyesen megjelenő polgárokat kulturáltan, a hivatal más tevékenységének zavarása nélkül tudják fogadni (eligazító táblák, esetleg váróhelyiség biztosítása).
  2. A VISZ működését, elérhetőségét, félfogadási idejét a helyben szokásos módon, szórólapokon, helyi médiákban közzé kell tenni.
  3. A VISZ-nek olyan adatbázissal kell rendelkeznie, amelyből a fentebb említett információkat szolgáltatni tudja, így pl.: jelöltnyilvántartó program, Internet-hozzáféréssel felszerelt számítógép; címadatbázisok; a választások jogszabályai, OVB állásfoglalások, OVI intézkedések. A VISZ munkatársának lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül hozzáférhessen a számítógépen tárolt információkhoz.
  4. Külön telefonvonala legyen (zöld- vagy kékszámmal), lehetőség szerint üzenetrögzítővel, telefaxkészülékkel, e-mail címmel rendelkezzen.

A 3-4. pontban említett feltételek biztosítása a helyi lehetőségek függvénye, a területi választási iroda mellett működő VISZ esetén azonban biztosítani kell őket.

A VISZ működésének személyi feltételei

  1. A VISZ feladatait olyan személy lássa el, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a választójog, a választási eljárás és a választási igazgatás terén, illetve a népességnyilvántartás (személyi adat- és lakcímnyilvántartás) területét is ismeri. Lehetőség szerint az e feladattal megbízott munkatárs a választás ideje alatt csak a választási információs szolgálat ellátásával foglakozzék vagy egyéb feladatainak elvégzését úgy szervezze meg, hogy bármikor képes legyen a VISZ-es teendők ellátására.
  2. A munkatársak számát a feladatok függvényében kell meghatározni, a feladat ellátása heti ügyeleti rendben is megszervezhető. Amennyiben többen látják el a VISZ feladatait, mindegyikükkel szemben követelmény, hogy ismereteik naprakészek legyenek.
  3. Azokon a településeken, ahol kisebbségek élnek, a VISZ munkatársai lehetőleg beszéljék az adott kisebbség nyelvét vagy rendelkezésre álljon a kisebbség nyelvét beszélő személy.
  4. A választási információs szolgálat munkatársaival szembeni követelmény a pártsemlegesség, a tolerancia, a türelem, továbbá az, hogy a jelöltek, pártok között egyenlő mértékben osszák meg az információkat.

V. A VISZ javasolt működési szabályai

  1. A VISZ munkatársainak feladata ideiglenes jellegű, működése a választás kitűzését követő naptól a választás végleges eredményének közzétételéig tart, illetve – azokon a településeken, ahol kisebbségek is élnek – az országos kisebbségi önkormányzatok választásának előkészítése céljából összehívott elektorválasztó gyűlések lebonyolításáig tart.
  2. A VISZ félfogadási idejét célszerű a munkaidőhöz igazítani. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a választási eljárás határidői 16.00 órakor járnak le, tehát a VISZ-nek – munkanapokon – eddig az időpontig mindenképpen nyitva kell állnia a jelölő szervezetek, választópolgárok fogadására.
  3. A VISZ-ben dolgozó munkatársakat előzőleg ki kell oktatni feladataikról.
  4. Biztosítani kell, hogy a VISZ-hez fordulók kérdéseikre lehetőleg azonnal, de legkésőbb 1-2 napon belül választ kapjanak. A VISZ csak az egyszerűbb, jogértelmezést nem igénylő kérdésekben adjon választ az érdeklődőknek. A bonyolultabb kérdésekben konzultáljon a polgármesteri hivatal más köztisztviselőivel vagy a helyi/területi választási iroda vezetőjével. Szükség esetén a választási iroda vezetője a felettes választási irodát, illetve az Országos Választási Irodát keresse meg. Biztosítani kell, hogy a hivatal más dolgozói is személyesen foglalkozzanak az ügyfelekkel.
  5. A VISZ munkatársainak be kell tartaniuk a személyiség- és adatvédelmi szabályokat.
  6. A VISZ tájékoztató tevékenységéről az alábbiak szerint vezessen nyilvántartást (VISZ-naplót).

VI. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása

A VISZ tevékenységének dokumentálása a következő célokat szolgálja:

Az Országos Választási Iroda szívesen veszi és várja a polgármesteri hivatalok általános érvényű elemzéseit, jelzéseit és javaslatait, hogy ezek felhasználásával is hatékonyabban tudja megszervezni a választások lebonyolítását és segítse más választási irodák tevékenységét.

A VISZ naplóban a következő adatokat célszerű feltüntetni:

VII. A VISZ rendelkezésére álló információk

A VISZ nem tudja feladatát ellátni, ha nem állnak rendelkezésére a válaszadáshoz szükséges, naprakész információk. Ezek az információk részben az egész országban egységesek, részben azonban helyi jellegűek.

Az országosan egységes információk közül a választási jogszabályok és az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a Magyar Közlönyben megjelennek. Beszerzésükről minden önkormányzatnak magának kell gondoskodnia.

Az egyéb országos információkat az Országos Választási Iroda OVI vezetői intézkedésben, körlevélben vagy kiadvány formájában juttatja el a választási irodákhoz. A választási irodák vezetőinek felelősége, hogy a választópolgárokat, jelölő szervezeteket érintő információkat a VISZ munkatársai is megismerjék.

A helyi jellegű információkat az önkormányzati hivataloknak maguknak kell beszerezniük. Ezek közül a legfontosabb információk a teljesség igénye nélkül:

VIII. FÜGGELÉK

1. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK



AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ- ÉS POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN

TÁRGYMUTATÓ

E

értesítő (kopogtatócédula)

F

fogyatékos választópolgárok szavazása
főpolgármester választása
fővárosi közgyűlés tagjainak választása

H

hajléktalanok részvétele a választáson
helyi népszavazás a választás napján

I

igazolással szavazás

J

jogorvoslat a választási bizottság tagjainak megválasztása ellen

K

kisebbségi önkormányzatok választása
kislistás választási rendszer
közvéleménykutatás

M

megyei közgyűlés tagjainak választása

N

névjegyzék

P

polgármester választása

S

szavazatszámlálásban résztvevők
szavazatszámlálásnál jelenlévő személyek
szavazókörök

V

választási bizottság feladatai
választási bizottság tagjainak összeférhetetlensége
választási bizottságok összetétele 22
választási szervek
választójogosultság
vegyes választási rendszer


Ki jogosult részt venni az önkormányzati választásokon?

A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországra hivatalosan bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is, a bevándoroltak azonban nem választhatók képviselőnek és polgármesternek.

Nincs választójoga annak, aki

Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampolgár és bevándorolt, aki – noha választójogosult – a szavazás napján külföldön tartózkodik.

Mire szolgál az önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék)?

A névjegyzék olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az önkormányzati választásokon szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni azokat, akik választási csalásra készülnek (többször kívánnak szavazni).

Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?

A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő hívja fel a választópolgár figyelmét az önkormányzati választásokra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz az önkormányzati választások kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt a névjegyzéket vezető települési jegyző juttatta el a választópolgároknak. Az értesítőt a szavazás napján célszerű magunkkal vinni, meggyorsítja a szavazatszámláló bizottság munkáját. A szavazásnak azonban nem feltétele, szavazni a személyi igazolvány felmutatásával lehet.

Az értesítőt a köznyelv “kopogtatócédulának” nevezi: a választási iroda kopogtat a polgár lakásának ajtaján: a választást kitűzték, tessék jönni választani.

Melyek a szavazókörök kialakításának főbb szabályai?

A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a települési jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazóhelyiség az egy szavazókörben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből (kopogtatócédulából) szereznek tudomást. A szavazóhelyiségek döntően egybeesnek a parlamenti választás szavazóhelyiségeivel.

Hogyan szavazhat a szavazás napján lakóhelyétől távol levő választópolgár?

Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja. Ellentétben tehát az országgyűlési képviselő-választással, ahol a választópolgárok igazolás birtokában lakóhelyükön kívül bárhol az országban szavazhattak, az önkormányzati választásokon a választópolgár lakóhelyén kívül csak bejelentett és a személyazonosító igazolványába bejegyzett tartózkodási helyén szavazhat. Fontos tudnivaló, hogy a tartózkodási helyet a bejelentéstől számított két éven belül ismét be kell jelenteni, mivel egyébként nyilvántartása és a személyazonosító igazolványba bejegyzett cím érvényessége automatikusan megszűnik.

Az a választópolgár, aki igazolással rendelkezik, az igazolással a szavazást megelőző napig a tartózkodási hely szerinti település jegyzőjétől – vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától – kérheti a névjegyzékbe való felvételét.

Igazolást legkésőbb a szavazás napját megelőző második napon (1998. október 16.) lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes jegyzőhöz legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon (1998. október 13.) megérkezik. A kérelem előterjesztése során, illetőleg a levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadásához ezen túl az igazolást kérő köteles közölni a nevét, személyi azonosítóját (személyi számát) és lakcímét.

Az önkormányzati választások napján külföldön tartózkodó választópolgár nem szavazhat.

Részt vehetnek-e az önkormányzati választásokon a hajléktalanok?

Igen. A választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, ennek hiányában tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben, minden választópolgár – így a hajléktalanok is – a személyi igazolványukban szereplő lakcím szerinti szavazókörben szavazhatnak. Ehhez az szükséges, hogy a szavazókörben a szavazatszámláló bizottság előtt személyi igazolványukkal igazolják személyazonosságukat. Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakcímmel – lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel –, a szavazás napja előtt lakóhelyet kell létesítenie. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a semmilyen szálláshellyel nem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyként azt a települést (fővárosi kerületet) jegyezzék be a személyi igazolványába, ahol szokásosan megtalálható. Az ilyen választópolgárok a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak.

Hogyan szavazhatnak a vakok és a mozgássérültek?

Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazólapot. Egyedi kérelem esetén pedig a területileg illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében mozgóurnával felkeresi.

Milyen választási bizottságok működnek közre az önkormányzati választásoknál?

Az önkormányzati választásokon a következő választási bizottságok működnek: a közel 11.000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), a településeken helyi választási bizottságok (HVB), a 20 megyében pedig a területi választási bizottságok (TVB) és országosan az Országos Választási Bizottság (OVB).

A szavazatszámláló bizottságok és a választási bizottságok címét a polgármesteri hivatalban lehet megtudni.

Kikből állnak a választási bizottságok az önkormányzati választásokon?

A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a választókerületben jelöltet vagy listát állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak.

A választott tagokat a szavazatszámláló bizottságok, illetőleg a helyi választási bizottságok esetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, a területi választási bizottság esetében a fővárosi, megyei közgyűlés, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés választja meg. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.

Ki nem lehet tagja a választási bizottságnak az önkormányzati választások során?

A megbízott tagok kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek (pl. HVB-TVB, illetve TVB-OVB), nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

Milyen jogorvoslattal lehet élni a választási bizottság tagjának megválasztása ellen?

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 23. § értelmében a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság választott tagjait a települési önkormányzat, a területi választási bizottság választott tagjait a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg. Abban az esetben, ha valamely tag megválasztása ellen a Ve. 77. § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenséget nehezményező panasz érkezik, a panaszról – értsd: tagjának összeférhetetlenségéről – a Ve. 26. § (4) bekezdés b) pontja alapján az érintett választási bizottság dönt. A választási bizottságnak a panaszt elbíráló döntése ellen a Ve. 77. § (2) bekezdése szerinti kifogásnak van helye.

Milyen feladatokat látnak el a választási bizottságok?

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig. A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik a jelölteket és a listákat, jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás választókerületi eredményét. Elbírálják a választás eredménye elleni kifogásokat. Ezt követően a különböző választási bizottságok adják ki az egyes képviselőknek a megbízólevelet.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási szervet az elnök képviseli.

Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?

A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.

Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?

A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.

Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás az önkormányzati választások napján?

A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében az önkormányzati választások napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

A fenti szabályok megtartásával az önkormányzati választások napján is végezhető közvélemény-kutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény-kutatónak adott válaszok az önkormányzati választások eredményét nem befolyásolják.

Indokolt, hogy a közvélemény-kutatást végző szervek a választás napja előtt ilyen jellegű tevékenységükről tájékoztassák a választási bizottságokat, irodákat.

Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10.000 lakos alatti településeken?

A településen lakó választópolgárok bármely választójoggal rendelkező magyar polgártársukat ajánlhatják képviselőnek. Az ajánlás a sárga színű ajánlószelvény megfelelő kitöltésével és a jelöltnek vagy megbízottjának történő átadásával történik. Képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1 %-a jelöltnek ajánlott.

A szavazás napján a választópolgárok a szavazólapon egy listáról választják a képviselőket. Ez azt jelenti, hogy a szavazólap ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgárnak erről a listáról kell legfeljebb annyi jelöltet kiválasztania, ahány képviselőt a településen választanak. A megválasztható képviselők számát a szavazólap tartalmazza. Például ha egy településen 7 képviselőt lehet választani, a választópolgár kiválasztja az általa érdemesnek tartott 7 jelöltet, és a nevük melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Kevesebb jelöltet is meg lehet jelölni, aki azonban több jelöltet választ, valamennyi szavazata érvénytelen. Megválasztott képviselő – példánkban – az a 7 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a10.000 lakos feletti települések?

A választópolgárok a képviselőknek valamivel több mint a felét választják meg közvetlenül, egyéni választókerületekben. A képviselők mintegy 40 %-a ugyancsak a választópolgárok szavazatai alapján, ám egy összetett számítás eredményeként jut mandátumhoz.

A településen lakó választópolgárok bármely választójoggal rendelkező polgártársukat ajánlhatják képviselőnek. Az ajánlás a sárga színű ajánlószelvény megfelelő kitöltésével és a jelöltnek vagy megbízottjának történő átadásával történik. Képviselőjelölt az lehet, akit az egyéni választókerület választópolgárainak legalább 1 %-a jelöltnek ajánlott.

A szavazás napján a szavazólap ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgár kiválasztja az általa érdemesnek tartott jelöltet, és a neve melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Csak egy jelölt választható. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.

A képviselői helyek mintegy 40 %-át a jelölő szervezetek által összeállított úgynevezett kompenzációs listák között osztják el egy számítás segítségével. Ez úgy történik, hogy a település választókerületeiben vesztes jelöltek szavazatait megkapja az őket állító szervezet listája. Az egyes listák az így gyűjtött szavazatok megoszlásának megfelelő arányban kapnak képviselői helyeket. Ez azt jelenti, hogy a gyengébben szereplő pártok által az egyéni választókerületekben elszenvedett vereségeket kiegyenlíti, “kompenzálja” a pártlista. Így tehát annak a választópolgárnak a szavazata sem vész el, aki vesztes jelöltre szavazott, hiszen ezt a szavazatot a jelöltet állító párt még mandátumra fordíthatja.

Hogyan választjuk a polgármestert?

A polgármester jelöléséhez a választópolgároknak a rózsaszínű ajánlószelvényt kell kitöltenie és átadnia a polgármesterjelöltnek vagy megbízottjának. A település lélekszámától függ, hogy a polgármesternek mennyi ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. Erről a helyi választási iroda tud felvilágosítást adni.

A szavazás napján a választópolgár a szavazólapon valamennyi polgármester-jelöltet megtalálja. A választópolgár az általa kiválasztott jelölt neve melletti körbe helyezett X vagy + jellel szavazhat. Csak egy jelölt választható. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Hogyan választjuk a főpolgármestert?

A főpolgármester jelöléséhez a választópolgároknak a zöld színű ajánlószelvényt kell kitölteni és átadni a főpolgármester-jelöltnek vagy megbízottjának. Főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak legalább 0,5 %-a jelöltnek ajánlott.

A szavazás napján a választópolgár a szavazólapon valamennyi főpolgármester-jelöltet megtalálja. A választópolgár az általa kiválasztott jelölt neve melletti körbe helyezett az X vagy + jellel szavazhat. Csak egy jelölt választható. Főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait?

A megyei közgyűlés tagjainak jelöléséhez a választópolgárnak a fehér színű ajánlószelvényt kell valamelyik párt vagy más jelölő szervezet nevére kitöltenie és átadnia a szervezet megbízottjának.

A megyei közgyűlés tagjainak választásához a választópolgárok a pártok vagy más társadalmi szervezetek által összeállított listákra szavaznak. A szavazólap az összes, megfelelő számú ajánlást összegyűjtő párt listáját tartalmazza, melyek közül a választópolgároknak egyet kell kiválasztaniuk. Az egyes listák a leadott szavazatoknak az egyes listák közötti az egyes listák közötti megoszlásának megfelelő arányban jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4 %-át elérték.

Hogyan választjuk a fővárosi közgyűlést?

A fővárosi közgyűlés tagjainak választásához a választópolgárok a pártok vagy más társadalmi szervezetek által összeállított listákra szavaznak. Listát az a szervezet állíthat, amely legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított. A szavazólap az összes ilyen párt listáját tartalmazza, melyek közül a választópolgároknak egyet kell kiválasztaniuk. Az egyes listák a leadott szavazatoknak az egyes listák közötti megoszlásának megfelelő arányban jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4 %-át elérték.

Hogyan választjuk a kisebbségi önkormányzatot?

A település vagy fővárosi kerület választópolgárai kisebbségi önkormányzatot akkor választhatnak, ha azt 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló választópolgár a jegyzőnél kezdeményezi az önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül. Kisebbségi képviselőjelölt az lesz, akit a település vagy fővárosi kerület választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak. A jelöléshez a választópolgároknak a szürke színű ajánlószelvényt kell kitöltenie és átadnia a jelöltnek vagy megbízottjának 1998. szeptember 25-ig.

A helyi kisebbségi önkormányzat választásában – meggyőződése szerint – a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólap kisebbségenként, ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgárnak a meggyőződése szerinti egy kisebbség jelöltjei közül kell kiválasztania – a település lakosságszámától függően – legfeljebb három vagy öt személyt, és e jelöltek neve melletti körbe kell X vagy + jelet rajzolnia. A megválasztható jelöltek számát a szavazólap tartalmazza. Megválasztott kisebbségi képviselők – kisebbségenként külön-külön – azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapták. A választás érvényességéhez – kisebbségenként külön-külön – az szükséges, hogy a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken legalább 50, a többi településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazzon az adott kisebbségi listára.

 

Lehet-e az önkormányzati választások napján helyi népszavazást tartani?

Igen. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a Ve., sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az önkormányzati választásokkal egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani. Ha – a Ve. 122. § (1) bekezdésére figyelemmel – 1998. szeptember 13-ig lehetőség van a helyi népszavazás elrendelésére, akkor célszerű azt az önkormányzati választások napjára (október 18.) kitűzni.

 

 

2. NAPTÁR
AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ESEMÉNYEIRŐL

1998. augusztus 10-én
16.00 óráig

Helyi kisebbségi önkormányzati választást lehet kezdeményezni

Ve. 114. § (2) bek.

1998. augusztus 19-től
augusztus 26-ig

A választójogosultak névjegyzékét közszemlére kell tenni a polgármesteri hivatalban

Ve. 14. § (1) bek.

1998. augusztus 17. és 21.
között

A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvényekkel együtt meg kell küldeni a választópolgároknak a lakására

Ve. 14. § (1) bek.

1998. augusztus 19-től augusztus 26-ig (16.00 óráig)

A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt kifogást lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban

Ve. 82. § (1) bek.

1998. augusztus 24-től

A választási irodák működtetik a jelöltajánlás számítógépes ellenőrző rendszerét

Ve. 38. § (1) bek. f) pont

1998. augusztus 28-ig

A helyi választási bizottság választott tagjait és szükséges számban póttagokat meg kell választani

Ve. 23. § (2) bek.

1998. szeptember 3-ig

A helyi választási bizottság kisebbségi önkormányzati választást tűz ki 5 fő kezdeményezésére

Ve. 114. § (1) bek.

1998. szeptember 25-én
16.00 óráig

Jelöltet, illetőleg listát lehet ajánlani

Ve. 46. § (3) bek.

1998. szeptember 25-én
16.00 óráig

A jelöltet be lehet jelenteni az illetékes választási bizottságnak

Ve. 52. § (1) bek.

1998. szeptember 25-én
16.00 óráig

A megyei listát és az azon szereplő jelölteket be lehet jelenteni a területi választási bizottságnál

Ve. 107. § (1) bek.

1998. szeptember 28-án
16.00 óráig

A kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket be lehet jelenteni az illetékes választási bizottságnál

Ve. 107. § (2) bek.

1998. szeptember 28-án
16.00 óráig

A jelöltnek, illetőleg jelölő szervezetnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket meg kell semmisíteni

Ve. 60. §

1998. szeptember 28-tól

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre átadja

Ve. 45. § (1) bek.

1998. szeptember 28-tól

A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet kérésére átadja

Ve. 45. § (2) bek.

1998. szeptember 29-én
16.00 óráig

Fővárosi listát és az azon szereplő jelölteket be lehet jelenteni a fővárosi választási bizottságnál

Ve. 107. § (2) bek.

1998. szeptember 29-én
16.00 óráig

Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el

Ve. 57. §.

1998. szeptember 30-án
16.00 óráig

A közös kisebbségi kompenzációs listát be lehet jelenteni a helyi választási bizottságnál

Ve. 109. § (2) bek.

1998. október 1-én
16.00 óráig

A be nem nyújtott ajánlószelvények megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet át kell adni a választási bizottságnak

Ve. 60. §

1998. október 2-án
16.00 óráig

A választási bizottságok megbízott tagjait bejelentheti a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt

Ve. 25. § (2) bek.

 

1998. október 3-tól október 15-ig

A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá polgármesterjelöltek politikai hirdetéseit

Ve. 106. § (1) bek.

1998. október 10-től október 18-án 19.00 óráig

A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni

Ve. 8. § (1) bek.

1998. október 13-ig

Tartózkodási helyen történő szavazás érdekében igazolást lehet kérni ajánlott levélben

Ve. 89. § (4) bek.

1998. október 16-án
16.00 óráig

Igazolást lehet kérni személyesen vagy meghatalmazott útján

Ve. 89. § (4) bek.

1998. október 16-án
16.00 óráig

A módosított névjegyzék megtekinthető a polgármesteri hivatalban

Ve. 15. § (3) bek.

1998. október 16-án

Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították

Ve. 106. § (2) bek.

1998. október 16-án
24.00 óra

A választási kampány vége

Ve. 40. § (1) bek.

1998. október 17-én 0.00 órától október 18-án 19.00 óráig

Kampánycsend

Ve. 40. § (2) bek.

1998. október 18.

A választás napja

 

1998. október 18-án

Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda megsemmisíti

Ve. 59. § (3) bek.

1998. október 18-án

A névjegyzékből teljesített adatszolgáltatás adatait a jelölő szervezetnek meg kell semmisíteni.

Ve. 45. § (3) bek.

1998. október 19-ig

Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt

Ve. 73. § (2) bek.

1998. október 21-én
16.00 óráig

A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában megtekinthető

Ve. 75. § (2) bek.

1998. október 21-ig

A névjegyzékből teljesített adatszolgáltatás adatainak megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet át kell adni az adatszolgáltatónak

Ve. 45. § (3) bek.

1998. november 17-ig

A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, köteles eltávolítani

Ve. 42. § (6) bek.

1999. január 18-ig

A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban meg kell őrizni.

Ve. 75. § (3) bek.

1999. január 18. után

A választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni

Ve. 75. § (3) bek.

1999. január 18-án

A jegyzőkönyveket át kell adni az illetékes levéltáraknak

Ve. 75. § (4) bek.

 

3. A JELÖLTEKRE VONATKOZÓ
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

Alapvető alkotmányos jog, hogy a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható legyen [A. 70. § (1) bek.]. Ezt a lehetőséget az összeférhetetlenség szabályai korlátozzák, amelynek vállalása az érintett személy döntésétől függ.

Az összeférhetetlenség szabályait a jelölt által elnyerni kívánt tisztség, ezen belül pedig foglalkozási csoportok szerint lehet tárgyalni. A jelölt által elnyerni kívánt tisztség alapján különbség tehető:

vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok között.

A foglakozási csoportok szerint pedig:

    – a bírákra, ügyészekre, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra,

    – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira,

    – a köztisztviselőkre,

    – a közalkalmazottakra,

    – egyéb megbízatásokra

vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

 

A

A képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

1. Bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak

A bíró nem lehet önkormányzati képviselőjelölt: a bírót – ha indulni szándékozik a választáson – bírói tisztségéből fel kell menteni, szolgálati viszonya pedig megszűnik [1997. évi LXVII. tv. 22. § (2) bek. és 57. § (1) bek. g) pont]. Ebben az esetben nem feltétel még az sem, hogy a bírót hivatalosan is nyilvántartásba vegye az illetékes választási bizottság. Az összeférhetetlenség a választásokon való indulás szándékának bejelentésétől fennáll.

Az ügyész és az ügyészségi alkalmazott [ügyészségi titkár; ügyészségi fogalmazó; az ügyészségi nyomozó; tisztviselő; ügykezelő; fizikai alkalmazott]:

– lehet képviselőjelölt: az érintett személy szolgálati viszonya a jelöltségre vonatkozó szándék bejelentésétől a választás eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig szünetel,

– önkormányzati képviselővé történő megválasztása esetén szolgálati viszonya megszűnik [1994. évi LXXX. tv. 40. §].

Az igazságügyi alkalmazottak [bírósági fogalmazó, bírósági titkár; igazságügyi szakértő és szakértőjelölt; tisztviselő; ügykezelő; fizikai dolgozó] esetén

– a jelöltség időszakára vonatkozó hasonló szabály nincs,

megválasztásuk esetére pedig az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, miszerint: az igazságügyi alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné [1997. évi LXVIII. tv. 36. § (2) bek. a) pont]. Ennek mérlegelése a munkáltatói jogkör gyakorlójára tartozik.

2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

a) A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai

A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai:

- lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk nem szünetel (1996. évi XLIII. tv. 51. §),

- megválasztásuk esetén nem keletkezik összeférhetetlenség [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

b) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

- lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §),

- megválasztásuk esetén összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi
XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

- lehet képviselőjelölt, a képviselőjelöltség időtartamára – közigazgatási és helyettes államtitkár kivételével – közszolgálati viszonya nem szünetel, de nem lehet az illetékes választási iroda tagja. A közigazgatási és helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a jelöltségre vonatkozó szándéknak az illetékes választási bizottsághoz történt bejelentésétől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig szünetel [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (5) bek.],

- megválasztása esetén az őt foglalkoztató közigazgatási szerv típusától függően állhat fenn összeférhetetlenség:

1. települési (fővárosi kerületi) polgármesteri hivatal köztisztviselője

a) nem lehet képviselő az őt foglalkoztató önkormányzatnál [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 21. § (1) bek.];

b) lehet másik településen (fővárosi kerületben) képviselő [Ktv. 21. § (1) bek.];

c) nem lehet a település fekvése szerinti megyében megyei képviselő [Ktv. 21. § (1) bek.].

 

2. megyei jogú város köztisztviselője

a) nem lehet képviselő az őt foglalkoztató önkormányzatnál [Ktv. 21. § (1) bek.];

b) lehet más településen képviselő [Ktv. 21. § (1) bek.];

c) nem lehet megyei közgyűlés tagja [Ktv. 21. § (1) bek.].

3. több település, illetve megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességi területen működő közigazgatási szerv köztisztviselője a szerv illetékességi területén

a) nem lehet települési képviselő [Ktv. 21. § (1) bek.];

b) nem lehet megyei önkormányzati képviselő [Ktv. 21. § (1) bek.];

4. megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője

a) lehet képviselő más megyében [Ktv. 21. § (1) bek.],

b) nem lehet képviselő a közigazgatási hivatal illetékességi területén [Ktv. 21. § (1) bek.].

5. megyei önkormányzati hivatal köztisztviselője

a) nem lehet települési képviselő a megye területén [Ktv. 21. § (1) bek.];

b) nem lehet megyei jogú város közgyűlésének tagja [Ktv. 21. § (1) bek.].

6. országos hatáskörű szervnél (minisztériumban) dolgozó köztisztviselő nem lehet települési önkormányzat képviselőtestülete vagy megyei/fővárosi közgyűlés tagja [Ktv. 21. § (1) bek.].

7. közigazgatási és helyettes államtitkár nem lehet önkormányzati képviselő: megválasztása esetén közszolgálati jogviszonya megszűnik [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (6) bek.].

 

4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

- lehet képviselőjelölt, a képviselőjelöltség idején jogviszonya nem szünetel,

- megválasztása esetén nem keletkezik összeférhetetlenség: a közalkalmazott

a) lehet képviselő az őt kinevező önkormányzatnál;

b) lehet más településen képviselő;

c) lehet megyei közgyűlés tagja.

5. Egyéb megbízatások

a) a köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással [A. 30. § (1) bek.],

b) az Alkotmánybíróság tagja nem lehet ... tanácstag [helyi önkormányzati képviselő]. [1989. évi XXXII. tv. 9. § (1) bek.],

c) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízatást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el [1989. évi XXXVIII. tv. 10. § (2) bek.],

d) az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa nem lehet helyi önkormányzati képviselő-testület tagja [1993. évi LIX. tv. 5. § (1) bek. és 1993. évi LXXVII. tv. 20. § (2) bek.],

e) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának elnöke és tagjai nem lehetnek önkormányzati képviselők [1995. évi XXXIX. tv. 12. § (3) bek.].

Az a)-e) pontban említett személyek képviselőjelöltek lehetnek, de megválasztásuk esetén összeférhetetlenség keletkezik,

f) Az ügyvéd lehet helyi önkormányzati képviselőjelölt és megválasztása esetén sem keletkezik összeférhetetlenség [1998. évi XI. tv. 6. § (2) bek. e) pont],

B

A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

1. Bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak

A bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak esetén a polgármesterjelöltre a képviselőjelöltre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

a) A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai

A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai:

- lehetnek polgármester- és főpolgármester-jelöltek, a jelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §).

- megválasztásuk esetén – a társadalmi megbízatású polgármester és alpolgármester kivételével – összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

b) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

- lehetnek polgármesterjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §),

- megválasztásuk esetén – beleértve a társadalmi megbízatású polgármestert és alpolgármestert is – összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

- lehet polgármesterjelölt, a képviselőjelöltség időtartamára – közigazgatási és helyettes államtitkár kivételével – közszolgálati viszonya nem szünetel, de nem lehet az illetékes választási iroda tagja. A közigazgatási és helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a jelöltségre vonatkozó szándék bejelentésétől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig szünetel [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (5) bek.],

- megválasztása esetén az őt foglalkoztató közigazgatási szerv típusától függően állhat fenn összeférhetetlenség:

1. a települési (fővárosi kerületi) polgármesteri hivatal köztisztviselője

a) nem lehet polgármester az őt foglalkoztató önkormányzatnál [Ötv. 33/A.. § (1) bek.],

b) lehet másik településen polgármester társadalmi megbízatásban [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont],

c) nem lehet főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke ugyanabban a megyében, illetve a fővárosban [Ötv. 33/A.. § (1) bek.];

2. a megyei jogú város köztisztviselője

a) nem lehet polgármester az őt foglalkoztató önkormányzatnál [Ötv. 33/A.. § (1) bek.],

b) lehet más településen polgármester társadalmi megbízatásban [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont],

c) nem lehet megyei közgyűlés elnöke, alelnöke ugyanabban a megyében [Ötv. 33/A.. § (1) bek.];

3. több település, illetve megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességi területen működő közigazgatási szerv köztisztviselője a szerv illetékességi területén

a) nem lehet polgármester, ha a feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak [Ötv. 33/A. § (1) bek.]

b) társadalmi megbízatású polgármester lehet, ha a feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek nem tartoznak [Ötv. 33/A. § (1) bek. és (3) bek. a) pont];

4. megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője a megye/főváros területén nem lehet polgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek];

5. megyei önkormányzati hivatal (főpolgármesteri hivatal) köztisztviselője nem lehet polgármester a megye (főváros) területén [Ötv. 33/A. § (1) bek];

6. országos hatáskörű szervnél (minisztériumban) dolgozó köztisztviselő nem lehet polgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek.];

7. közigazgatási és helyettes államtitkár nem lehet polgármester: megválasztása esetén közszolgálati jogviszonya megszűnik [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (6) bek.].

4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

- lehet polgármesterjelölt, a képviselőjelöltség idején jogviszonya nem szünetel,

- megválasztása esetén az összeférhetetlenség keletkezése a kinevező szervtől függ:

1. az olyan közalkalmazott, akit nem a képviselőtestület nevezett ki:

a) lehet polgármester társadalmi megbízatásban [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont],

b) ha főállású polgármester, akkor összeférhetetlenség keletkezik [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont] és közszolgálati jogviszonyát meg kell szüntetnie vagy fizetés nélküli szabadságot kell kérnie [de ha intézményvezetői megbízása is lenne, azt egyidejűleg vissza kell vonni – 1994. évi LXIV. tv. 1. § (4) bek.].

2. az olyan közalkalmazott, akit a képviselőtestület nevezett ki:

- vezető megbízatással nem rendelkező közalkalmazott esetén

a) lehet más településen polgármester társadalmi megbízatásban [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont];

b) lehet társadalmi megbízatású polgármester az őt kinevező önkormányzatnál [Ötv. 33/A. § (1) bek. és 33/A. § (3) bek. a) pont].

- vezető megbízatással rendelkező közalkalmazott esetén

a) lehet más településen polgármester társadalmi megbízatásban [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont];

b) nem lehet polgármester az őt kinevező önkormányzatnál [Ötv. 33/A. § (1) bek.].

- több települési önkormányzat képviselőtestülete által létrehozott és működtetett intézmény vezetője annál az önkormányzatnál, amely részese az intézményfenntartó társulásnak, nem lehet polgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek.].

5. Egyéb megbízatások

a) a korábban említetteken túl a polgármester nem lehet:

- köztársasági elnök,

- az Alkotmánybíróság tagja,

- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,

- a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,

- az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

- a kormány tagja, politikai államtitkár,

- az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának elnöke és tagja,

- közjegyző, bírósági végrehajtó,

- más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek.];

b) a polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja [Ötv. 33/A. § (2) bek.];

c) a főállású polgármester

- a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet [Ötv. 33/A. § (3) bek. a) pont],

- a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője[Ötv. 33/A. § (3) bek. b) pont];

d) az ügyvéd nem lehet főállású polgármester, csak társadalmi megbízatású [1998. évi XI. tv. 6. § (1) bek. a) pont].

 

4. EGYMÁSSAL ÖSSZEFÉRHETETLEN ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐI
ÉS POLGÁRMESTERI TISZTSÉGEK

1. Egyidejűleg csak egy települési képviselői megbízatást lehet betölteni, mivel a 1990. évi LXIV. tv. (Övjt.) 25. § (3) bekezdése értelmében a választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás jelölést, s ebből következően csak egy mandátumot szerezhet.

A vegyes választási rendszerben, ha a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról, illetve a kisebbségi kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 45. § (2) bek. és 50. § (7) bek.].

A települési képviselő egyidejűleg a megyei közgyűlés tagja is lehet.

Budapesten az egyéni választókerületben megválasztott képviselő a fővárosi listás mandátumát is megtarthatja, a kerületi kompenzációs listás és fővárosi listás mandátum azonban összeférhetetlen [Övjt. 45. § (3) bek.].

A települési képviselő a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

A megyei közgyűlés tagja egyidejűleg nem lehet más megyei/fővárosi közgyűlés tagja is, kettős jelölést el sem fogadhat [Övjt. 25. § (3) bek.].

2. A polgármesternek választott személyt a kislistáról, illetve a kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 42. § (7) bek. és 45. § (2) bek.], ugyanakkor az egyéni választókerületben megválasztott képviselő polgármesteri (Budapesten a főpolgármesteri) megbízatását is megtarthatja.

A polgármester nem lehet tagja más település önkormányzatának, nem lehet más településen polgármester, alpolgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek.]. A polgármester tagja lehet a megyei önkormányzatnak, de nem lehet annak tisztségviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. és 103. § (2) bek.].

Budapesten a kerületi polgármesteri és a főpolgármesteri tisztség egymással összeférhetetlen: mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzat települési önkormányzatnak minősül [Ötv. 63. § (1) bek.]. Budapesten a kerületi polgármester tagja lehet a fővárosi közgyűlésnek [Ötv. 103. § (2) bek.].

A polgármester a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

A megyei közgyűlés elnökére és alelnökére, a főpolgármesterre és a főpolgármester-helyettesre a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadók: nem lehet más településen polgármester, alpolgármester, nem lehet más települési önkormányzat képviselőtestületének tagja, nem lehet más megyében megyei közgyűlés tagja és tisztségviselője [Övjt. 25. § (3) bek., Ötv. 33/A. § (1) bek. és 103. § (2) bek.].

(A megválasztást követően egymással összeférhetetlen tisztségeket a mellékelt ábra mutatja.)

 

Az önkormányzati képviselői megbízatások összeférhetetlensége

Megnevezés 10000 alatti település 10000 feletti település és megyei jogú város megyei közgyűlés fővárosi kerület fővárosi
közgyű
lés
képviselő polgár-mester kisebbségi önkorm. tagja

EVK

képviselő

kompenzá-
cióslista

polgár- mester

kisebbségi önkorm. tagja

tagja tisztség-viselője EVK

képviselő

kompenzá-
cióslista
polgár- mester kisebbségi önkorm. tagja tagja tisztség-viselője

10000 alatti

település

 

képviselő

 

s: +

m:

+

+

polgármester

 

s: +

m:

+

+

kisebbségi önkorm. tagja

s: +

m:

s: +

m:

 

+

+

10000 feletti település és megyei jogú város

 

EVK

képviselő

 

s: +

m:

s: +

m:

+

+

kompenzációs lista

 

s: +

m:

+

+

polgármester

s: +

m:

 

s: +

m:

+

+

kisebbségi önkorm. tagja

s: +

m:

s: +

m:

s: +

m:

 

+

+

megyei közgyűlés

tagja

+

+

+

+

+

+

+

 

s: +

m:

+

+

+

+

tisztség-viselője

s: +

m:

 

fővárosi kerület

 

EVK

képviselő

+

 

s: +

m:

+

kompenzációs lista

+

 

s: +

m:

polgármester

+

 

s: +

m:

+

kisebbségi önkorm. tagja

+

s: +

m:

s: +

m:

s: +

m:

 

+

fővárosi közgyűlés

tagja

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

 

+

tisztség-viselője

+

+

 
Jelmagyarázat: +: lehet (nem összeférhetetlen) –: nem lehet (összeférhetetlen)
s: saját önkormányzatnál m: más önkormányzatnál

 

5. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKON ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA

  1. az Alkotmány 44., 70. és 71. §-a,
  2. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. tv.,
  3. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.,
  4. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv.,
  5. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. végrehajtásáról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán tárgyában kiadott 33/1998. (VII.31.) BM rendelet,
  6. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1998. október 18. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 34/1998. (VII.31.) BM rendelet,
  7. az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 25/1994. (XII. 25.) BM rendelet.
  8. a választási adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 10/1998. (II. 20.) BM rendelet (módosítása előkészítés alatt),
  9. az önkormányzati képviselők és polgármesterek választása költségeinek normatíváiról, tételeiről és elszámolási rendjéről szóló BM rendelet (előkészítés alatt).

 

6. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ SZÓRÓLAPOK
MINTÁI

Tájékoztató a tízezer vagy annál kevesebb lakosú települések választópolgárai számára

Tájékoztató a tízezernél több lakosú települések választópolgárai számára

Tájékoztató a megyei jogú városok választópolgárai számára

Tájékoztató a főváros választópolgárai számára