1.1. A választási irodák működése

Az önkormányzati választásokon ennek megfelelően minden településen helyi választási iroda (HVI), minden megyében területi választási iroda (TVI) és országos szinten az Országos Választási Iroda (OVI) működik.

A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként tevékenykedik.

A HVI vezetője a települési jegyző, a TVI vezetője a megyei főjegyző. Az OVI vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki. A választási irodák tagjait az iroda vezetője nevezi ki. A tagok túlnyomórészt a helyi polgármesteri hivatalok és a megyei közgyűlés hivatalának a köztisztviselői, közalkalmazottai. Az Országos Választási Iroda esetén a Belügyminisztérium és a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal munkatársai: jogászok, igazgatás-szervezők, informatikusok, ügyintézők és adminisztrátorok.

1.2. Választási Információs Szolgálat

A HVI és az OEVI a polgármesteri hivatalokban, a TVI a megyei közgyűlés hivatalában érhető el személyesen, telefonon, levélben. Az irodák választási információs szolgálatok (VISZ) felállításával is segítik az érdeklődők tájékoztatását.

Az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatot (továbbiakban: VISZ) működtet.

A VISZ alapvető feladatának tekinti a választópolgárok, pártok, jelölő szervezetek, külföldi és hazai érdeklődők tájékoztatását jogi kérdésekben, de felvilágosítást nyújt az állampolgároknak minden más, választáshoz kapcsolódó ügyben is.

A VISZ hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.30,

1.3. Országos Választási Központ (BM Duna Palota)

A szavazás napján az Országos Választási iroda a Belügyminisztérium Duna Palotájában megnyitja az Országos Választási Központot. A szavazás napján, illetve az azt megelőző és követő napokban az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda itt fogadja a nemzetközi és hazai sajtó képviselőit, a külföldi választási szakembereket és a hazai érdeklődőket (Budapest, V. Zrínyi .5.).

1998. október 16-án pénteken 12.00 órakor az OVI és az OVB képviselői sajtótájékoztatón számolnak be az önkormányzati képviselő-választás legfontosabb tudnivalóiról, ekkor kerül sor az Országos Választási Központ bemutatására is.

Október 17-én szombaton 12.00 órakor ugyanott a nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi sajtó számára rendeznek tájékoztatót a választás legfontosabb tudnivalóiról.

Az OVK-ban választási kiállítás és más programok várják az érdeklődőket.

2.

2.1. A választási bizottságok

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A helyi választási bizottság választott tagjait 1998. augusztus 28-ig kell megválasztania az illetékes önkormányzati képviselőtestületnek. A szavazatszámláló bizottságok, a területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság választott tagjait már az országgyűlési képviselő-választást megelőzően megválasztották. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak.

A választási bizottság tagjai - így a megbízott tagok is - a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

2.2. Delegálás a választási bizottságokba

A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - az Országos Választási Bizottság kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. (Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által - országos lista állítása jogán - megbízott tagok megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.)

A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik, ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, továbbá lemondással és a megbízatás visszavonásával. Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása az itt meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.

2.3. Összeférhetetlenség

Nem lehet a választási bizottság választott tagja továbbá a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

2.4. A választási bizottságok hatásköre

A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik az egyéni jelölteket (HVB) és a megyei listákat (TVB). Jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát (HVB, TVB). Döntenek a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról.

A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a szavazás törvényes lebonyolításáról. Megszámlálják a szavazatokat, majd jegyzőkönyvet állítanak ki a szavazás szavazóköri eredményéről.

A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett választási iroda működik, amely ellátja a választás előkészítésével, lebonyolításával és a választási eredmény megállapításával kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat. A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.

2.5. Az Országos Választási Bizottság

Az OVB kiterjedt hatáskörrel rendelkezik. Az OVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az OVB veszi nyilvántartásba a több megyében is jelöltet, listát állító jelölő szervezeteket, törvénysértés esetén megsemmisítheti a választás eredményét, dönt a benyújtott kifogásokról, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, s végül beszámol az Országgyűlésnek a választásokról.

3.

3.1. Az önkormányzati választás rendszerének áttekintése

Az önkormányzati választás célja az, hogy az ország településein és megyéiben, valamint a fővárosban létrejöjjenek az új önkormányzatok és megválasztásra kerüljenek a helyi kisebbségi önkormányzatok.

Az önkormányzati választás rendszere - igazodva az ország település szerkezetéhez - település típusonként más-más elemekből áll össze.

A felsorolt választási elemek egy-egy szavazólapot jelentenek, így a 10.000 vagy kevesebb lakosság számú településen a választópolgárok maximum 4 szavazólappal választanak. Azokon a településeken, ahol a kisebbségek nem kezdeményezik a helyi kisebbségi önkormányzat választását, nem tűzik ki vagy nem állítanak kellő számú jelöltet, ilyen választás nem lesz, ezért csak 3 szavazólapot osztanak ki választópolgáronként.

Amennyiben az önkormányzati képviselők választása során megfelelő számú kisebbségi képviselő kerül be a testületbe, közvetett módon helyi kisebbségi önkormányzat jöhet létre, vagy a település önkormányzata kisebbségi települési önkormányzattá alakulhat át.

Az országos kisebbségi önkormányzatok választásához a települések elektorokat delegálnak (kisebbségi képviselők, szószólók, választott elektorok).

A felsorolt választási elemek - a település szintű kompenzációs listás választás kivételével - egy-egy szavazólapot jelentenek, így a 10.000 főnél nagyobb lakosság számú településeken a választópolgárok maximum 4 szavazólappal választanak.

A szavazólapok száma eltérően alakul

Amennyiben az önkormányzati képviselők választása során megfelelő számú kisebbségi képviselő kerül be a testületbe, közvetett módon helyi kisebbségi önkormányzat jöhet létre, vagy átalakulhat kisebbségi települési önkormányzattá.

Az országos kisebbségi önkormányzatok választásához a települések elektorokat delegálnak (kisebbségi képviselők, szószólók, választott elektorok).

Azokban a kerületekben, ahol a kisebbségek nem kezdeményezik a helyi kisebbségi önkormányzat választását, nem tűzik ki vagy az kellő számú jelölt hiányában elmarad, ilyen választás nem lesz és így eggyel kevesebb szavazólap kerül kiosztásra választópolgáronként.

Amennyiben az önkormányzati képviselők választása során megfelelő számú kisebbségi képviselő kerül be a testületbe, közvetett módon helyi kisebbségi önkormányzat jöhet létre, vagy átalakulhat kisebbségi települési önkormányzattá.

A megyei önkormányzatok választása - mint az az előzőekből kiderült - listás választással történik. A választás szempontjából a megye két választókerületre oszlik, az első választókerületet a megye kistelepülései (10.000 és ennél kevesebb lakossal) alkotják, a másodikat pedig a nagyobb települések, amelyek közül azonban kimaradnak a megyei jogú városok. Megyei jogú város minden megyeszékhely, valamint Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. Mind a két választókerületben listát állítanak a jelölő szervezetek, de két különböző listát, vagyis mások a listán felsorolt jelöltek.

A fővárosi önkormányzat képviselőit fővárosi listákon választják, a főpolgármestert pedig közvetlenül. Ezen a két választáson a főváros egy választókerületet alkot.

Az önkormányzati választások után fővárosi és országos önkormányzati kisebbségi önkormányzatok választására kerülhet sor kisebbségenként elektoros választási formában.

A törvény egyes esetekben a több helyen indult jelölteknél megengedi, illetve tiltja több mandátum egyidejű elnyerését, illetve kötelező választást ír elő.

Az önkormányzati választásokon az előzetes adatok közlése és a végleges jogi eredményt támogató számítógépes rendszer nem különül el olyan mértékben, mint az a parlamenti választások idején volt. A választás napját követő éjszakán működő tájékoztató szavazatösszesítő rendszer az előzetes tájékoztatás közzététele után üzemmódot vált és a jogi eredmény megállapítását segíti. A végleges jogi eredmény az adatállományok tekintetében a tájékoztató szavazatösszesítés során összegyűjtött adatokra támaszkodik azzal, hogy ki lesz egészítve a választást követő éjszakán össze nem gyűjtött adatokkal, illetve át lesznek vezetve benne a választási szervek által megállapított, jogorvoslati eljárások befejezését követő állapotú hivatalos jegyzőkönyvi adatok.

Az egész választási rendszer és annak minden eleme egy fordulós, de bizonyos esetekben a választási eljárás vagy annak egy része jogorvoslati döntés alapján ismétlésre kerülhet. Ismétlésre a helyi, a területi választási bizottság vagy az OVB, illetve a megyei, fővárosi bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján kerülhet sor.

3.2. A jelölő szervezet bejelentése

Jelöltet pártok, társadalmi szervezetek, valamint kisebbségi szervezetek (összefoglaló néven: jelölő szervezetek) állíthatnak. Független jelöltek is indulhatnak a választáson.

Jelölő szervezet bármely, a bírósági nyilvántartásban szereplő párt vagy más társadalmi (kisebbségi) szervezet lehet.

A jelölő szervezet nevében csak az járhat el, aki a szervezet bírósági bejegyzésében mint a szervezet képviselője fel van tüntetve, illetőleg aki az általa adott SYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rásbeli meghatalmazással rendelkezik.

A jelölő szervezet nyilvántartásba vételét a “P1” jelű nyomtatványon lehet kérni. A kitöltött nyomtatványhoz csatolni kell a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba vételének jogerősSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tő záradékkal ellátott hiteles másolatát.

Azt követően, hogy az illetékes választási bizottság nyilvántartásba vette a jelölő szervezetet, az jogosult a továbbiakban bárhol jelöltet állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tani.

3.3. A jelölt- és a listaállítás

A jelölt- és a listaállítás feltételei az egyes választástípusokra vonatkozóan eltérőek.

3.3.1. Polgármester választás

A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napig - 1998. szeptember 25-én 16.00 óráig - az “E2” jelű nyomtatványon kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál, amelyhez mellékelni kell az összegyűjtött ajánlószelvényeket is.

Ha egy településen vagy fővárosi kerületben két vagy több azonos nevű választópolgár kSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14ván polgármesterjelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy - betűjelzéssel vagy második utónév feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.

A 3 000-nél kevesebb lakosú településeken a polgármesterjelölteknek arról is nyilatkozniuk kell az “E2” jelű nyomtatványon, hogy megválasztásuk esetén megbízatásukat főállású polgármesterként vagy társadalmi megbízatásban kívánják-e ellátni.

A 10 000-nél több lakosú települések és a fővárosi kerületek polgármesterjelöltjeinek fényképét a televíziós tájékoztató rendszer használja, ezért az “E2” jelű nyomtatványhoz célszerű csatolni a jelölt fényképét is.

3.3.2. Helyi önkormányzati képviselőválasztás

A kislistás és az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napig - 1998. szeptember 25-ig -az “E1” jelű nyomtatványon kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál, amelyhez mellékelni kell az összegyűjtött ajánlószelvényeket is.

A helyi önkormányzati képviselő-választás szavazólapján feltüntethető a jelölő szervezet nevének rövidítése, illetőleg a kisebbségi jelölő szervezet nevének kisebbségi nyelvű változata, amelyeket a “P1” jelű nyomtatványon lehet megadni. Amennyiben ez megtörtént, az “E2” jelű nyomtatványon lehet kérni, hogy az adott település (fővárosi kerület) szavazólapján megjelenjenek ezek az adatok.

A 10 000-nél több lakosú településeken a kompenzációs listát legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon a helyi választási bizottságnál az “L1” jelű nyomtatványon lehet bejelenteni, melyhez csatolni kell a listán szereplő jelöltek adatait tartalmazó “L2” jelű nyomtatványt. Ügyelni kell arra, hogy a listán szereplő jelöltek az "L2" jelű nyomtatványon saját kezűleg aláSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rják a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat.

A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tható, mint a megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg az "L2" jelű nyomtatványon, a sorrendet később nem lehet módosSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tani. Ha valamelyik jelölt kiesik a listáról, helyébe a soron következő lép.

Ha egy kislistás településen vagy egy egyéni választókerületben két vagy több azonos nevű választópolgár kSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14ván képviselőjelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy - betűjelzéssel vagy második utónév feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.

A kisebbségi kompenzációs listát nem kell bejelenteni, mivel azt a helyi választási bizottság hivatalból állítja össze. Ha valamely kisebbségi jelölt nem kíván kisebbségi kompenzációs listán indulni, ezt az “E1” jelű nyomtatványon jelezheti.

Ha két vagy több kisebbség jelölő szervezetei, illetőleg független jelöltjei közös kisebbségi kompenzációs listát kSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14vánnak állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tani, ezt a szavazást megelőző 20. napig jelenthetik be. Az erre irányuló nyilatkozatot az érintett kisebbségek kisebbségi kompenzációs listán szereplő jelöltjeit állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tó valamennyi jelölő szervezetnek, illetve valamennyi független kisebbségi jelöltnek alá kell SYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rnia.

3.3.3. Megyei közgyűlés tagjainak választása

A megyei közgyűlés tagjait két választókerületben, egymástól független listákon választják. Az egyik választókerület a 10 000 alatti településeket tartalmazza, a másik választókerület a 10 000 feletti településeket, kivéve a megyei jogú városokat.

A választáson az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a választókerület választópolgárai legalább 0,3 %-ának ajánlását tartalmazó ajánlószelvényét összegyűjti. (Ahhoz, hogy valamely jelölő szervezet a megye mindkét választókerületében listát állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tson, külön-külön kell teljesSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tenie az ajánlószelvény-gyűjtéssel és a listabejelentéssel kapcsolatos követelményeket.)

A megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző 23. napig - 1998. szeptember 25-én 16⁰⁰ óráig - a területi választási bizottságnál az “L1” jelű nyomtatványon lehet bejelenteni, melyhez csatolni kell a listán szereplő jelöltek adatait tartalmazó “L2” jelű nyomtatványt, valamint az összegyűjtött ajánlószelvényeket. Ügyelni kell arra, hogy a listán szereplő jelöltek az "L2" jelű nyomtatványon saját kezűleg aláSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rják a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat.

A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tható, mint a megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg az "L2" jelű nyomtatványon, a sorrendet később nem lehet módosSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tani. Ha valamelyik jelölt kiesik a listáról, helyébe a soron következő lép.

3.3.4. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása

A fővárosi listát a Fővárosi Választási Bizottságnál legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon az “L1” jelű nyomtatványon lehet bejelenteni, melyhez csatolni kell a listán szereplő jelöltek adatait tartalmazó “L2” jelű nyomtatványt, valamint a megfelelő számú kompenzációs lista állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tását igazoló, a helyi választási irodák, illetve a helyi választási bizottságok által kiállSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tott igazolásokat. Ügyelni kell arra, hogy a listán szereplő jelöltek az "L2" jelű nyomtatványon saját kezűleg aláSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rják a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat.

A listán legfeljebb 198 jelölt állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tható. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg az "L2" jelű nyomtatványon, a sorrendet később nem lehet módosSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tani. Ha valamelyik jelölt kiesik a listáról, helyébe a soron következő lép.

Ha a választópolgárt több fővárosi listán is jelöltnek ajánlották, legkésőbb a szavazást megelőző 19. napig nyilatkoznia kell, hogy melyik jelölést fogadja el. A nyilatkozat elmulasztása esetén a jelölt valamennyi jelölése megszűnik.

3.3.5. Főpolgármester választása

A főpolgármester-választás szavazólapján feltüntethető a jelölő szervezet jelvényének vagy jelképének fekete-fehér színű lenyomata, illetőleg a jelölő szervezet nevének rövidítése. A jelképet, illetőleg jelvényt a “P1” jelű nyomtatványhoz kell mellékelni, s a szervezet nevének rövidítését is ott lehet megadni. Amennyiben ez megtörtént, az “E2” jelű nyomtatványon lehet kérni, hogy a szavazólapon megjelenjenek ezek az adatok.

3.3.6. Helyi kisebbségi önkormányzat választása

A jelöltet az “E3” jelű nyomtatványon legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál, amelyhez mellékelni kell az összegyűjtött ajánlószelvényeket is.

A helyi kisebbségi önkormányzati képviselő-választás szavazólapján feltüntethető a jelölő szervezet nevének rövidítése, illetőleg a kisebbségi jelölő szervezet nevének kisebbségi nyelvű változata, amelyeket a “P1” jelű nyomtatványon lehet megadni. Amennyiben ez megtörtént, az “E3” jelű nyomtatványon lehet kérni, hogy az adott település (fővárosi kerület) szavazólapján megjelenjenek ezek az adatok.

3.4. Ajánlószelvény-gyűjtés

Polgármesterjelöltet, kislistás és egyéni választókerületi képviselőjelöltet, megyei listát, főpolgármester-jelöltet, valamint kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet ajánlószelvényen lehet ajánlani. Az ajánlószelvényeket a választási irodák juttatják el a választópolgárokhoz.

Külön-külön ajánlószelvény szolgál a különböző választástSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14pusokhoz:

főpolgármester-jelöltet zöld,

A jelölő szervezet, illetőleg a jelölt képviselője gyűjtheti össze a kitöltött ajánlószelvényeket a választópolgároktól. Az ajánlás során a választópolgár rávezeti az ajánlószelvényre saját személyes adatait, valamint a jelöltnek ajánlott személy családi és utónevét (a megyei önkormányzat választásán nincs ilyen rovat), a jelölő szervezet nevét, független jelölt esetén pedig azt, hogy: "független jelölt". Az ajánlás érvényességének további feltétele, hogy a választópolgár az ajánlószelvényt aláSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rja.

Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen fel kell tüntetni, pl.: "független cigány jelölt". Ennek hiányában a jelölt hivatalosan nem tekinthető kisebbségi jelöltnek, a mandátumkiosztás során a kisebbségi jelölteknek járó kedvezmények nem illetik meg. Ugyancsak fel kell tüntetni a kisebbség nevét a helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt ajánlószelvényén.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy SYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14gérni tilos.

Aki a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ajánlószelvényekről másolatot készSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14teni tilos. A be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra egyébként rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14teni, s erről jegyzőkönyvet kell készSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14teni. A jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni a helyi, illetőleg a területi választási bizottságnak. E rendelkezések megsértése jogosulatlan adatkezelésnek minősül.

3.5. Közös jelöltek, listák

A közös jelöltet vagy közös listát érintő nyilatkozatok megtételére a jelölő szervezetek közös meghatalmazottja jogosult.

4.

4.1. A polgármester-választás

A választópolgár egy jelöltre szavazhat. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.

4.2. A kislistás képviselő-választás

Nem lehet megtartani a választást, ha kevesebb jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma. Ebben az esetben időközi választásra kerül sor.

Ha a kislistán induló jelöltet ugyanazon a településen polgármesternek választják, a kislistáról törölni kell, és helyébe a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.

Ha egy adott kisebbséghez tartozó jelöltek közül senki sem szerez mandátumot, ki kell számolni a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott képviselő szavazatainak felét. Ha az adott kisebbséghez tartozó jelöltek közül valaki ennél több szavazatot ért el, mandátumot kap. Ha több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért kisebbségi jelölt jut mandátumhoz (szavazategyenlőség esetén pedig sorsolás dönt). Ezzel a mandátummal megnövekszik a képviselő-testület létszáma.

4.3. A vegyes választási rendszer

A 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszerben választják a képviselőket. A képviselők egy részét egymandátumos egyéni választókerületekben, másik részét kompenzációs listán választják.

A töredékszavazatok száma attól függ, hogy hány jelölő szervezet állSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14totta a közös jelöltet. A közös jelölt töredékszavazatainak számát el kell osztani az érintett jelölő szervezetek számával, és ennek a hányadosnak az egész része lesz az egyes jelölő szervezetek kompenzációs listáira jutó töredékszavazatok száma.

Ha egy lista több mandátumhoz jut, mint a listán szereplő jelöltek száma, a maradék mandátum betöltetlen marad.

Ha a kompenzációs listán szereplő jelölt ugyanazon településen egyéni választókerületben mandátumot szerzett nagy polgármesterré választották, akkor a listáról törölni kell, és helyében a soron következő jelölt lép. Ha a fővárosban valaki kompenzációs listáról és fővárosi listáról is mandátumhoz jutna, nyilatkoznia kell, hogy melyik mandátumot fogadja el, a másik listáról törölni kell, és helyében a soron következő jelölt lép.

A kisebbségi kompenzációs lista kedvezményesen is mandátumhoz juthat. Ha a fent leSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14rt mandátumkiosztás során valamely kisebbség kompenzációs listája nem szerez mandátumot, akkor meg kell keresni azt a legkisebb számot, amivel még mandátumot lehetett szerezni a kompenzációs listán. Ha a kisebbségi kompenzációs listára ennek a számnak a negyedénél több töredékszavazat jut, egy kedvezményes mandátumot kap. Ezzel a mandátummal megnövekszik a képviselő-testület létszáma.

4.4. A megyei közgyűlés választása

A megyei közgyűlés választása két választókerületben történik. Az egyik választókerületbe a megye 10 000 vagy annál kevesebb, a másikba a 10 000-nél több lakosú települései (a megyei jogú városok kivételével) tartoznak. A megyei listán megszerezhető mandátumok számát a megye lakosságszámától függően, mindkét választókerület vonatkozásában a törvény állapSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14tja meg.

A mandátumkiosztás első lépéseként meg kell határozni az egyes listákra jutó szavazatok számát. Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4 %-át.

A listán megszerzett mandátumokat a listán szereplő jelöltek a listán feltüntetett sorrendben kapják.

4.5. A fővárosi közgyűlés választása

A mandátumkiosztás első lépéseként meg kell határozni az egyes listákra jutó szavazatok számát. Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4 %-át.

Ha egy lista több mandátumhoz jut, mint a listán szereplő jelöltek száma, a maradék mandátum betöltetlen marad.

4.6. A főpolgármester választása

A főpolgármester-választáson a főváros egésze alkot egy választókerületet.

4.7. Helyi kisebbségi önkormányzati képviselő-választás

Az általános önkormányzati választással egy időben - azokon a településeken (fővárosi kerületekben), ahol azt a kisebbségek kezdeményezik - helyi kisebbségi önkormányzatokat lehet választani. A kezdeményezésre az általános választások kitűzését követő tSYMBOL 237 \f "Times New Roman" \s 14z nap áll rendelkezésre. A kisebbségi választás kitűzését a településen (fővárosi kerületben) lakóhellyel rendelkező, legalább öt választópolgár kezdeményezheti a helyi választási bizottságnál.

A választópolgár egy kisebbségre szavazhat, és annak oszlopában legfeljebb annyi jelöltre, amennyi a megválasztható képviselők száma.

Annak a kisebbségnek a vonatkozásában érvényes a választás, amelynek jelöltjeire 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben legalább 100 választópolgár érvényes szavazatot adott le.

5.

5.1. A jogorvoslatok általános szabályai

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg.

Kifogással a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása), panasszal más szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése). Közös elem, hogy mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés vélelmezése esetén terjeszthető elő. A puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.

5.2. A jogorvoslati fórumok

A jogorvoslatok általános szabályai szerint a választási jogorvoslat - az OVB-nek nem fellebbviteli fórumként hozott döntése elleni jogorvoslat kivételével - kétfokú, első fokon választási bizottság, másodfokon bíróság jár el. A választási eljárás jogorvoslati fórumai a következők:

5.3. A kifogás benyújtása

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

A választási bizottság a beérkezett kifogást az ügyhöz kapcsolódó iratokkal együtt legkésőbb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz.

A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt.

A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja.

A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti.

5.4. A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak (HVB vagy TVB) a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogások esetében. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.

6.

6.1. A nemzeti és etnikai kisebbségeket megillető kedvezmények

6.1.1. Kedvezmény a 10 ezer és ennél kevesebb lakosú településeken

A 10 000 és ennél kevesebb lakosú településeken az önkormányzati képviselőtestület megválasztásánál - amennyiben a kislistás választásokon az adott kisebbség egyetlen jelöltjéből sem lett képviselő -, lehetőség van kedvezményes mandátum megszerzésére, ha a képviselőtestületbe a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott képviselő szavazatszámának legalább a felét megkapta. A kedvezményes képviselői hely a képviselőtestület eredeti létszámához hozzáadódik; a kisebbségi képviselő jogállása megegyezik a többi képviselő jogával, illetőleg kötelezettségével. A kedvezmény a kisebbségeket külön-külön megilleti.

6.1.2. Kedvezmény a 10 ezernél több lakosú településeken

A 10 000-nél több lakosú településeken kedvezménnyel indíthatnak listát a kisebbségek. Míg a pártok, társadalmi szervezetek közül csak azok állíthatnak listát, amelyek az egyéni választókerületek egynegyedében egyéni jelöltet tudnak állítani, addig a kisebbségeket ilyen feltétel nem terheli. A kisebbségi lista a törvény erejénél fogva jön létre, azon valamennyi kisebbségi jelölt (kisebbségi szervezet jelöltje vagy független jelölt) kisebbségenként külön-külön szerepel, de az egyes kisebbségi jelöltek közös listán is indulhatnak. A kisebbségi lista a szavazatok arányában kap mandátumot. Ha azonban az általános szabályok szerint az adott kisebbségi lista nem jut mandátumhoz, akkor a lista már a mandátumszerzéshez szükséges legkevesebb szavazat egynegyedének elérése esetén is mandátumot szerez. A kisebbségi listáról az egyéni választókerületben megszerzett szavazatszám alapján kapnak mandátumot a jelöltek. A kedvezményes képviselői hely a képviselőtestület eredeti létszámához hozzáadódik, a kisebbségi képviselő jogállása megegyezik a többi képviselő jogával, illetőleg kötelezettségével.

A települési önkormányzatok választásánál a jelöltállításban, továbbá a polgármester, valamint a fővárosi, megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában a kisebbségeket külön kedvezmény nem illeti meg, a mandátumokért a pártokkal, társadalmi szervezetekkel azonos feltételek mellett versenyeznek.

6.1.2.1. Kisebbségi települési önkormányzatok

Az önkormányzati képviselők választása során kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.

6.1.2.2. Helyi kisebbségi önkormányzatok

Ha az önkormányzati testület tagjainak legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők kisebbségenként legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.

6.2. A nemzeti és etnikai kisebbségek önálló (saját) önkormányzatának megválasztása

A választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat). Közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot a települési önkormányzattól függetlenül, de azzal egyidőben, a választópolgárok közvetlenül választják. Az így megválasztott kisebbségi képviselő kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a tagja.

6.2.1. A választás kezdeményezése

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény felsorolja azon kisebbségeket, melyek kezdeményezhetik a választás kitűzését. E kisebbségeket az előszóban felsoroltuk.

A kisebbségi önkormányzati választást csak akkor lehet kitűzni, ha azt legalább 5, a településen élő, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló személy kezdeményezi.

Törvényi előírás, hogy egy kisebbség egy adott településen csak egy kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

A választást 45 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni. (A települési önkormányzati választás napját a köztársasági elnök állapítja meg, attól eltérni nem lehet.) A helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) a törvényes feltételek megléte esetén kitűzi a kisebbségi önkormányzati választást 1998. október 18-ára. A kitűzésről a HVB közleményt ad ki, illetőleg a helyben szokásos módon gondoskodik a választópolgárok tájékoztatásáról.

Kérjük a nemzeti és etnikai kisebbségi választást kezdeményezőket, hogy az eredményes választás lebonyolítása érdekében tartsanak rendszeres kapcsolatot a helyi választási irodákkal.

6.2.2. Jelölés és választás

A kisebbségi önkormányzati választásokon jelölt lesz minden választópolgár, aki a kisebbség képviseletét - egyoldalú jognyilatkozattal - vállalja és legalább öt választópolgár ajánlását összegyűjti. A jelöltajánlásra - a települési önkormányzati választással azonos módon - ajánlószelvény szolgál.

A kisebbségi önkormányzat megválasztására önálló szavazólap szolgál. A szavazólapra felkerül valamennyi kisebbségi jelölt, kisebbségenként önálló oszlopban, a jelöltek neve ábécé sorrendben. A kisebbségek a választások alkalmával saját anyanyelvüket használhatják. A szavazólapon - kérésre - a jelölt, illetőleg szervezetének neve a kisebbség nyelvén is szerepel. A választópolgár érvényes szavazatot csak egy kisebbségre adhat le, és ezen belül is legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselőtestület létszáma. A jelöltek közül képviselők - a kislistás választás szabályai szerint - azok lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.

Ha a jelölés eredményeként nem volt legalább annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az érvényes szavazólapok száma egy kisebbség vonatkozásában nem éri el az 50-et, illetve a 100-at, akkor nem alakul meg a kisebbségi önkormányzati képviselőtestület. A képviselőtestület megválasztására legközelebb az általános választást követő év novemberében kerülhet sor, feltéve, ha a választás kitűzését - a választás előtt 60 nappal - öt választópolgár kezdeményezi.

7.

Internet alapú tájékoztatórendszerének célja és feladata, a választások tájékoztató adatainak, eredményeinek gyors, pontos és hiteles bemutatása, továbbá a választási eseményekhez kapcsolódó információhalmaz, rendszerezett formában történő megjelenítése.

7.1. Az Internet Információs Tájékoztató Rendszer szolgáltatásai

A nyitottságot, az áttekinthetőséget úgy kívánjuk elérni, hogy a rendelkezésünkre álló és hiteles dokumentumokat - web oldalainkon - a legrövidebb időn belül hozzáférhetővé tesszük.

Az információk napra, kész, pontos megjelenítésével kívánjuk a web iránti folyamatos érdeklődést ébren tartani.

7.2. Az Internet szolgáltatás menüszerkezete

Levelezés: A szekció lehetőséget biztosít kérdések eljuttatására.

7.3. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltételei

A rendszer használatához olyan web böngésző javasolt, amely megfelel a HTML 3.0 szabványnak és JAVA applet-eket, Javascript-eket képes kezelni.

Web szolgáltatásunkat úgy alakítottuk ki, hogy a jelenleg legnépszerűbb web böngészőkkel jól láthatók legyenek. Így elsősorban a Microsoft Internet Explorer (a MS WIN95 tartalmazza) minimum 3. Verzióját, illetve a Netscape Navigátor minimum 3. Verzióját ajánljuk.

Javasoljuk továbbá minimálisan 800x600 képpont felbontású színes SVGA monitorral ellátott PC számítógép használatát, lehetőség szerint WINDOWS 95 alapszoftverrel.

8.

8.1. Adatszolgáltatás választói névjegyzékből

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek szerint Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal, illetve a település jegyzője a választói névjegyzékből adatot szolgáltathat a jelölteknek, jelölő szervezeteknek.

A KÖNYV Hivataltól kért szolgáltatást a választópolgár neme, életkora vagy lakcíme szerinti csoportosításban is lehet igényelni. A település jegyzőjétől a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban lehet kérni.

Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást már szeptember 28. előtt igényeljék. Ebben az esetben az adatszolgáltató felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére és a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti.

Az átadott adatokat kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személyeknek, szervezeteknek, más jelölteknek vagy jelölő szervezeteknek történő átadásuk tilos.

Az átadott adatokat adatait a szavazás napján - 1998. október 18-án - meg kell semmisíteni, és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát három napon belül - legkésőbb 1998. október 21-ig - az adatszolgáltatónak át kell adni.

8.2. Választási adatok nyilvánossága, közérdekű adatok szolgáltatása

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény) 19. §-a kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A szervek rendszeresen nyilvánosságra hozzák - tájékoztatók formájában, vagy más módon hozzáférhetővé teszik - a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat.

A választójogi törvények az adatvédelmi törvénnyel összhangban tartalmazzák a választási eljárások és adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, valamint meghatározzák azokat a kivételeket is, amelyek a személyes adatokhoz fűződő jogok védelme értelmében nem nyilvános adatok.

Abban az esetben ha valamely állampolgár vagy párt, társadalmi szervezet az adatokat nem a levéltárakból, papírokról szándékozza összegyűjteni, hanem központi szolgáltatásként listán vagy számítógépes adathordozón kíván hozzájutni, akkor ezért költségtérítést kell fizetnie.

Az Országos Választási Iroda az előző választások tapasztalatai alapján összeállította azoknak az adatszolgáltatásoknak a körét, amelyeket - figyelembe véve az informatikai lehetőségeket - az önkormányzati választás során költségtérítés ellenében teljesíteni tud.

8.3. Adatszolgáltatás a választás-előkészítés adatbázisból

8.4. Adatszolgáltatás a választás előzetes eredményadataiból:

8.5. Adatszolgáltatás választástörténeti adatállományokból

A korábbi választások lebonyolítása során - a központi informatikai fejlesztésekkel párhuzamosan - létrejött egy un. “választástörténeti” adatbázist, amely egységes szerkezetben tárolva tartalmazza 1989-től kezdődően valamennyi közjogi választás és országos népszavazás adatait.

Rendelkezésre áll egy olyan lekérdező rendszer is, amely segítségével közvetlen módon lehet adatot visszakeresni a választásokról. Az adatbázis és lekérdező rendszere jelenleg a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal számítógépén működik.

A 2. i. és j. pontok kivételével valamennyi adatszolgáltatást írásban kell igényelni a KÖNYV Hivatal Rendszer és Igazgatásfelügyeleti Főosztályától (1450 Budapest IX., Balázs Béla u. 35., telefon: 455-6780, fax: 455-6779). Az adatszolgáltatás teljesítésének határidejéről és a költségtérítés mértékéről a Főosztály írásban értesíti az igénylőt.

FÜGGELÉK

34/1998. (VII.31) BM rendelet

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 153. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1998. október 18. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak naptár szerinti megállapításáról a következőket rendelem el: