A Magyar Köztársaság elnöke 1998. május 10-ére tűzte ki az országgyűlési képviselők általános választásának első, május 24-ére a második fordulóját.

Az ország lakossága az Alkotmányban meghatározott négy év eltelte után ismét dönthet arról, hogy milyen politikai erők irányítsák hazánk életét a következő esztendőkben.

A Belügyminisztériumnak a választások lebonyolításáért felelős szerve az Országos Választási Iroda köztisztviselői és közalkalmazottai - az 1997. évi C. törvény előírásainak megfelelően - esküt tettek és megkezdték az előkészítés feladatainak végrehajtását.

A választásokra történő felkészülés egyidejűleg több formában történik. Egyfelől az országos, területi és helyi választási irodák működtetésével - melyeknek tevékenysége nyilvános - kívánunk a választópolgárok érdeklődésének eleget tenni, másfelől a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek személyesen, levélben vagy telefonon feltett kérdéseire nyújtunk tájékoztatást választási ügyekben.

A korszerű kommunikációs csatornán, az Interneten is közzétesszük a választási tudnivalókat. Megtartva a már jól bevált írott tájékoztatási formát is, továbbra is megjelentetjük a Választási füzetek sorozat további kiadványait, melyek a szakmai irányítás fontos eszközeivé váltak.

E füzetek tartalmukban egyrészt az aktuális feladatok végrehajtásában segítetik a választási szerveket, másrészt összefoglaló joganyagot, eljárási szabályokat, útmutatókat vagy információkat szolgáltatnak a lebonyolítás gyakorlati tennivalóiról a választás minden szereplője számára.

A pártok és a független jelöltek felkészülését segítő jelen választási füzetünk elsősorban a hatályos jogszabályok és BM rendeletek végrehajtásához nyújtanak segítséget. Ajánljuk e kötetet mindazoknak, akik korábbi kiadványainkat is haszonnal forgatták, és átfogóbb, alaposabb ismereteket kívánnak szerezni az 1998-as parlamenti választások előkészítéséről, a jelöltté válás feltételeiről és a lebonyolítás egyes szakaszairól.

Budapest, 1998. február 23.

HIRDETMÉNY

1.
A VÁLASZTÁSI IRODÁK TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉGE

A választási irodák - a polgármesteri hivatal részeként - a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével foglalkozó, állami feladatot ellátó szervek.

Minden választási bizottság mellett, továbbá minden településen muködik választási iroda.

A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként tevékenykedik.

Az országgyűlési választásokon minden településen helyi választási iroda (HVI), az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), minden megyében területi választási iroda (TVI) és országos szinten az Országos Választási Iroda (OVI) muködik.

A HVI vezetője a települési jegyző, a TVI vezetője a megyei főjegyző.
Az OVI vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki. A választási irodák tagjait az irodák vezetői nevezik ki. A tagok túlnyomórészt a helyi polgármesteri hivatalok és a megyei közgyűlés hivatalának a köztisztviselői, közalkalmazottai.
Az Országos Választási Iroda esetében a Belügyminisztérium és a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal munkatársai: jogászok, igazgatás-szervezők, informatikusok, ügyintézők és adminisztrátorok. Elvégzik a választási bizottságok folyamatos muködéséhez szükséges ügyviteli, adatkezelési és technikai feladatokat.

A választási irodák

- ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat;

- közremuködnek a szavazatok összesítésében, a választási eredmény megállapításában;

- ellátják a tájékoztatási feladatokat;

- biztosítják a választási bizottságok muködésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi, technikai feltételeit;

- ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait;

- döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket;

- gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, továbbá a levéltárnak történő átadásáról, illetőleg megsemmisítéséről.

A választási irodáktól munkaidőben kérhető tájékoztatás a választással összefüggő jogi, igazgatási. technikai kérdésekben. A választási irodák tájékoztatják az érdeklődőket a választásokkal összefüggő adatszolgáltatási lehetőségekről is.

A HVI és az OEVI a polgármesteri hivatalokban, a TVI a megyei közgyűlés hivatalában érhető el személyesen, telefonon, levélben.

Az OVI a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Budapest, II. Páfrány u.9. sz. alatt található. (Levélcíme: 1450 Budapest, Pf:81.)

Telefonszáma: 391-3647, telefax: 391-3648.

Az országos választás kitűzését követően az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatot (továbbiakban: VISZ) muködtet.

A VISZ alapvető feladata a választópolgárok, jelölő szervezetek, külföldi és hazai érdeklődők tájékoztatása jogi kérdésekben, de felvilágosítást nyújt az állampolgároknak minden más, választáshoz kapcsolódó ügyben.

A VISZ munkatársai elsősorban az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásával összefüggő kérdésekben adnak útbaigazítást.

Az érdeklődők a telefonon, telefaxon, e-mail-en, vagy levélben feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal, de legfeljebb 3 napon belül választ kaphatnak.

A VISZ-nél hozzáférhetők az Országos Választási Iroda szerkesztésében készült eddigi „Választási füzetek", illetve beszerezhetők a jelöltek bejelentéséhez szükséges nyomtatványok.

1998. május 10-ére az Országos Választási Iroda a Belügyminisztérium Duna palotájában megnyitja az Országos Választási Központot. A szavazás napján, illetve az azt megelőző és követő napokban az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda itt fogadja a nemzetközi és hazai sajtó képviselőit, a külföldi választási szakembereket, és a hazai érdeklődőket (Budapest, V. Zrínyi 5.).

Május 8-án (pénteken) 12.00 órakor az OVB és az OVI képviselői sajtótájékoztatón számolnak be a országgyűlési képviselőválasztás legfontosabb tudnivalóiról, és sor kerül az Országos Választási Központ bemutatására is.

A választások napján, valamint az azt megelőző és követő 2-2 napon a VISZ ugyanitt muködik.

Az OVK-ban a szavazás napján több mint 30 számítógép terminál segíti az OVB, az OVI, a sajtó, a jelölő szervezetek és az érdeklődő választópolgárok tájékoztatását. A tájékoztató terminálokon a részvételi arány alakulását (naponta hatszor aktualizálódik), a jelöltek, jelölő szervezetek, a szavazatösszesítés állását, adatait lehet megtekinteni.

Az OVK-ban információs szolgálat, választási kiállítás várja az érdeklődőket.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok muködnek:

- a közel 11 000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB),

- az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB),

- a 176 egyéni választókerületben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (OEVB),

- a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) a területi választási bizottságok (TVB),

- országosan az Országos Választási Bizottság (OVB).

A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak össze. A választási bizottságok választott tagjait - a szavazatszámláló bizottságok kivételével - 1998. március 20-ig kell megválasztania az illetékes önkormányzati képviselőtestületnek, a megyei közgyűlésnek, illetőleg az Országgyűlésnek.

A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait az önkormányzati képviselőtestületek 1998. április 20-ig választják meg.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére - a központi költségvetésből - nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai - így a megbízott tagok is - a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett muködő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.

A választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. Ennek értelmében megbízott tagot delegálhat

- az SZSZB-be és az OEVB-be az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt,

- a TVB-be a területi választókerületben (megyében) területi listát állító jelölő szervezet,

- az OVB-be az országos listát állító jelölő szervezet.

(A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetőleg a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen egy tagot bízhatnak meg.)

A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - az OVB kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által - országos lista állítása jogán - megbízott tagok megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.

Azok a pártok, amelyek országos lista állítása jogán nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.

A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik, ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, továbbá lemondással és a megbízatás visszavonásával. Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása az itt meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén muködő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt.

Nem lehet a választási bizottság választott tagja továbbá a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig.

A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik az egyéni jelölteket (OEVB), a területi listákat (TVB) és az országos listákat (OVB). Jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát (OEVB, TVB). Döntenek a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról.

A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a szavazás törvényes lebonyolításáról. Megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét.

Az OEVB, a TVB és az OVB a szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás egyéni választókerületi, területi és országos eredményét. A választási bizottságok elbírálják a választás helyi, területi vagy országos eredménye elleni kifogásokat.

Az eredmény jogerős megállapítását követően a választási bizottságok kiadják a mandátumot nyert képviselőknek a megbízólevelet. Így az OEVB az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőknek, a TVB a területi listán mandátumhoz jutott képviselőknek, az Országos Választási Bizottság pedig az országos listán megválasztott képviselőknek adja ki a megbízólevelet.

A választási bizottságok muködésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottság testületként muködik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) a legmagasabb szintű választási bizottság. A választások törvényességének és tisztaságának legfőbb őre. Az OVB öt tagját az Országgyűlés választja meg, a megbízott tagokat az országos listát állító jelölő szervezetek delegálják.

Az OVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az OVB dönt az országos lista, valamint az azon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, törvénysértés esetén megsemmisítheti a választás eredményét, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott %-os határt, dönt a benyújtott kifogásokról, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét és kiadja a megbízólevelet az országos listán megválasztott képviselőknek.

Az OVB-hez intézett beadványokat írásban, a 1026 Budapest, Páfrány utca 9. szám alatt címre kell benyújtani. Az OVB az eléterjesztett ügyekben a legközelebbi ülésen dönt. Az OVB ülései nyilvánosak, azokon a sajtó képviselői és az érdeklődők jelen lehetnek.

A választásokon induló pártok és független jelöltek részére - egyenlő mértékben, pártsemleges módon - a választási irodák tájékoztatást nyújtanak és adminisztratív jellegű támogatást adnak. A hatékony együttmuködést jelentősen elősegíti, ha a kapcsolattartás formái intézményesülnek.

A választási bizottságok mellett muködő választási irodák az egyéni jelöltekkel közvetlen kapcsolatot tartanak. A választáson induló szervezeteknek, a bejelentett területi és országos listákkal kapcsolatos operatív adminisztrációs ügyek lebonyolításához egy-egy illetékes kapcsolattartó személyt kell kijelölni, amit a bejelentést fogadó választási irodával közölni kell.

A pártok ügyeiben illetékes kapcsolattartó felelős személy nevét, elérhetőség adatait (cím, telefon, fax, e-mail) a pártbejelentés megtételekor a P1 bizonylaton lehet megadni.

A területi listák felelőseit az M1 bizonylat 2. oldala kitöltésével lehet közölni.

Az országos listák felelőseit az L1 bizonylat 2. oldala kitöltésével lehet közölni.

A választási irodák vezetőinek nevéről és címéről (postacíméről) a Területi Választási Iroda tájékoztatást ad az érdeklődők számára.

A választáson olyan társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok muködéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (továbbiakban együtt: jelölő szervezetek).

A választáson induló jelölő szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, a legelső egyéni képviselő jelöltjük állítása előtt.

A bejelentést a Ve. 51. § (1) bekezdése szerinti választási bizottságnál kell megtenni. Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint:

a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,

b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén, de azon belül több országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,

c)ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási bizottságnál kell a bejelentést megtenni.

Az OVB az országgyűlési képviselők választása alkalmával bármely - a feltételnek megfelelő - jelölő szervezet bejelentkezését elfogadja.

A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre.

- a szervezetnek a bíróság által bejegyzett neve (3x30=90 pozíción), amely az egyéni jelöltek és területi listák szavazólapjain is megjelenik;

- a szervezet rövid neve (30 pozíción), amely a televízióban, a kiadványokban és más tájékoztatásokban fog megjelenni, ahol hely hiányában nincs mód a hivatalos név megjelenítésére;

- a szervezet nevének rövidítése (12 pozíción), amely az egyéni jelöltek és területi listák szavazólapjain is kérésre megjelenik;

- a szervezet postacíme;

- a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma;

- a szervezet bankjának neve és bankszámlaszáma, melyre a költségvetési támogatás átutalását kéri.

- bírósági bejegyzés okiratának hiteles másolata.

Az 1.pont első három adata elsősorban a szavazatösszesítéshez, illetve annak különböző tájékoztató-kijelző rendszereihez szükséges. További adatok a szervezettel kapcsolatos levelezéshez, személyes kapcsolattartáshoz, valamint az OVB esetleges döntéseihez nélkülözhetetlenek.

A közösen egyéni jelöltet, területi listát állító jelölő szervezetek országosan egységes nyilatkozatot tehetnek a szavazatok egymás közötti felosztására. A nyilatkozat megtételéhez a P2 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre.

A nyilatkozat hatálya kiterjed a közösen nyilatkozó jelölő szervezetek valamennyi

- közös listájára kapott szavazataik felosztására az 5-10-15 %-os határ kiszámításához, továbbá

- a közös jelöltjeik, listáik töredékszavazatainak megosztására a pártok országos listái között.

A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a felosztás során keletkező osztási maradék egy vagy néhány szavazatot mely kedvezményezett párt kapja meg.

A nyilatkozatot a választást megelőző 18. napig, 1998. április 22-én 16.00 óráig lehet megtenni.

A bejelentésről az illetékes választási iroda a párt képviselőjének igazolást ad.

A szervezetek valamennyi adatát és a nyilatkozatot a bejelentést fogadó választási iroda számítógépes nyilvántartásba veszi. A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a párt képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, fax-on, e-mail) utólagosan megkapja.

A szervezet bejelentett adatainak változásait az P1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentéskor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap.

A P1 jelű formanyomtatványhoz mellékelni kell a szervezet emblémáját (fekete-fehér formában, min. 20 mm, max. 40 mm magasságú méretben, opcionálisan színesben is).

A szervezet bejelentésével együtt, vagy azt követően lehetőség van arra is, hogy a szervezet valamennyi egyéni és listás jelöltjének fényképét és életrajzát központilag, az OVI-nak adja át. Az életrajzokat floppy-n, a WORD 6, 7 vagy 8 verziójú változatával WIN 1250 kódkészlettel, jelöltenként külön fájlban lehet átadni. A fájl neve a jelölt személyi azonosítója (személyi száma) legyen. Ha technikai okok miatt nincs mód a 11 pozíciós fájlnév használatára, a floppy-hoz fájl név-személyi azonosító listát kell mellékelni. A floppy-hoz mellékelni kell továbbá az életrajzokat papíron is.

JELÖLTET, LISTÁT ÁLLÍTÓ JELÖLŐ SZERVEZET BEJELENTÉSE (P1. NYOMTATVÁNY)

NYILATKOZAT A JELÖLŐ SZERVEZETEK SZAVAZATAINAK ÉS TÖREDÉKSZAVAZATAINAK MEGOSZTÁSÁRÓL (P2. NYOMTATVÁNY)

3.3 Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése

A jelöltek azonosítása a választási rendszerben - mivel azok természetes személyek - személyi azonosítójuk (személyi számuk) segítségével történik

A megadott személyi azonosító helyességét a személyiadat és lakcímnyilvántartás által kiadott hatósági bizonyítvány vagy más okirat bekérésével (régi típusú személyi igazolvány, amely tartalmazza a személyi azonosítót [ személyi számot] ) ellenőrzi a választási iroda. Amennyiben a jelölt nem személyesen, hanem képviselője útján teljesíti a bejelentést, ahhoz az előbb felsorolt okmányok valamelyikének fénymásolata is alkalmas az azonosításra.

Az egyéni választókerületben a választópolgárok, vagy a pártok jelölhetnek egyéni képviselőt. A jelöléshez legalább 750 választópolgár érvényes ajánlása szükséges.

A választópolgár az „Ajánló szelvény"-t tölti ki és adja át az ajánlást gyűjtonek. A szelvényt a választópolgárok az értesítésükkel (kopogató cédula) együtt kapják meg.

A jelölteket a választást megelőző 23. napig - 1998. április 17-én, 16.00 óráig - lehet bejelenteni. A bejelentést az OVI által kiadott E1 - jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az ajánlószelvényeket.

A bejelentésről az illetékes választási iroda a jelöltnek illetve képviselőjének igazolást ad.

A jelölt a választási bizottságnak köteles megadni: személyi azonosítóját, családi és utónevét, lakcímét. Nyilatkoznia kell arról, hogy van választójoga, a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselői megbízásával, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

A választások alkalmával a jelölt nyilvántartás általában a hivatalos név és cím írásmódot használja. Ha a névhasználat ügyében (pl. muvészeknél) vitás eset fordul elő, az OEVK választási bizottsága dönt.

Az azonos nevűek megkülönböztetésére (a szavazólap miatt) az illetékes választási bizottság felhívja a másodikként bejelentő jelöltet nevének kiegészítésére. A kiegészítés az adott választókerületre érvényes. Ha egy jelölt ennek nem tesz eleget, a választási bizottság dönt.

A személyi azonosító és a név helyességét a népesség-nyilvántartással összevetve ellenőrzik. Eltérésnél a jelölttel, illetve a bejelentésnél megadott kapcsolattartó személyen keresztül tisztázzák az eltérés okát, korrigálják az esetleges hibákat. A jelölteket ellenőrzik, hogy van-e választójoguk.

A jelölés elfogadásáról az OEVK választási bizottsága a bejelentést követő 3 napon belül dönt.

Ennek érdekében az ajánlási szelvényeket a választói névjegyzék alapján ellenőrzik.

Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy:

- létezik-e választópolgár az adott személyi azonosítóval;

- egyeznek-e a választópolgár személyiadat- és lakcím nyilvántartásbeli adatai az ajánlási szelvény adataival;

- a választópolgár lakóhelye az ajánlás napján abban az egyéni választókerületben van-e, ahol jelöltet ajánlott;

- az ajánlópolgár választójogosult-e;

- a választópolgár nem ajánlott-e két vagy több jelöltet is.

Az elfogadott jelölésekről a választási bizottság által vezetett nyilvántartásból adatot kell szolgáltatni a szavazatösszesítési és más választási rendszerek, ezeken keresztül más választási szervek, valamint a nyilvánosság számára, ezért az OEVK választási iroda a jelöléseket azonnal számítógépes nyilvántartásba veszi.

A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a jelölt, illetve képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, fax-on, e-mail) utólagosan megkapja.

Az E1 jelű nyomtatványon független és közös jelölt esetén fel kell tüntetni annak a bankszámlának a számát, amelyre a költségvetési támogatás átutalását kérik. Párt jelöltje esetén a párt bejelentésekor megadott számlaszámra utalják a támogatást.

A jelöléssel kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az E1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentéskor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap.

Bejelentéskor az E1 jelű formanyomtatványhoz mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, mely tartalmazza a jelölt törvényben előirt nyilatkozatát, továbbá életrajzát és mellékletként fényképét (9x13-as méretben).

Az fénykép és életrajz átadását a Vjt. nem írja elő kötelezően. A fénykép és az életrajz az INTERNET-en, a TV műsorában és a nyomtatott kiadványokban is megjelenik.

Az önéletrajz szövegét a választási irodában számítógépen rögzítik. A lerögzítet és kinyomtatott szöveget a jelölt, vagy képviselője ellenőrzi és helyességét aláírásával igazolja.

EGYÉNI KÉPVISELŐJELÖLT BEJELENTÉSE (E1. NYOMTATVÁNY)

KÉPVISELŐJELÖLTEK SZEMÉLYI ADATAI (SZ. NYOMTATVÁNY)

A párt egy területi választókerületben vagy egy önálló pártlistát állíthat, vagy egyetlen közös lista állításában vehet részt.

A területi választókerületben az a párt állíthat területi listát, amely megfelelő számú egyéni választókerületben (Vjt. 3.sz. melléklet) egyéni jelöltet állított. A területi listán állítható jelöltek száma megyénként változik, azonban e jelöltek száma a Vjt. 2. számú mellékletében meghatározott mandátumok számának háromszorosát nem haladhatja meg.

A területi pártlistát a területileg illetékes választási bizottságnál az M1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú M2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig, 1998. április 20-án 16.00 óráig.

Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Jelöltet törölni a bejelentés után is lehet. Ezen kívül a bejelentett listát nem lehet módosítani (új jelölt bejelentése, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítása, a bejelentett jelölt sorrend megváltoztatása).

A bejelentésrol a lista bejelentést tevő képviselője igazolást kap.

A területi pártlistákról a területi választási bizottság által vezetett nyilvántartásból adatot kell szolgáltatni a szavazatösszesítési és más választási rendszerek számára, ezért a területi választási iroda a jelöléseket azonnal számítógépes nyilvántartásba veszi. A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a lista képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, fax-on, e-mail) utólagosan megkapja.

A listával kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket a M3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentéskor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap.

A M2 jelű formanyomtatványon szereplő minden jelölthöz mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, amely tartalmazza a jelölt törvényben előírt nyilatkozatát, valamint életrajzát és mellékletként fényképét (9x13-as méretben).

A fénykép és életrajz átadását a Vjt. nem írja elő kötelezően. Az fénykép és az életrajz az INTERNET-en, a TV műsorában és a nyomtatott kiadványokban megjelenik.

Az önéletrajz szövegét a választási irodában számítógépen rögzítik. A lerögzítet és kinyomtatott szöveget a jelölt, vagy képviselője ellenőrzi és helyességét aláírásával igazolja.

Természetesen arról a jelöltről, akiről már adtak le fényképet és életrajzot, nem kérnek illetve nem fogadnak el ismételt fényképet és/vagy életrajzot.

A területi választókerületben (fővárosban, megyében) azok a pártok állíthatnak területi közös párt listát, amelyek megfelelő számú egyéni választókerületben (Vjt. 3. sz. melléklet), azonos párt-összetételben egyéni jelöltet állítottak. A területi listán állítható jelöltek száma megyénként változik, azonban a jelöltek száma a Vjt. 2. számú mellékletében meghatározott mandátumok számának háromszorosát nem haladhatja meg.

A területi közös listát a M1 jelű és M2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig, 1998. április 20-án 16.00 óráig.

A közös listán indított jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjük, nevük, személyi azonosítójuk (személyi számuk) mellett azt is meg kell adni, hogy a jelöltet a közös listát állító szervezetek melyike állította.

Közös lista állítása és a bejelentett adatainak módosítása csak a listát állító szervezetek képviselői egybehangzóan nyilatkozatával lehetséges. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a lista állításkor.

A közös listát állító szervezetek a lista állításakor meg kell adják, hogy a lista után járó költségvetési támogatást mely bankszámlára kívánják utaltatni. A támogatás szervezetek közötti megosztását a szervezetek egymás közti megállapodásuknak megfelelően maguk végzik. A választási szervek ezeket az adatokat a támogatások folyósítását végző állami pénzügyi szervezetnek adják át.

TERÜLETI LISTA ÁLLÍTÁSÁNAK BEJELENTÉSE (M1. NYOMTATVÁNY)

TERÜLETI LISTA ÁLLÍTÁSA - KÉPVISELŐJELÖLTEK ADATAI (M2. NYOMTATVÁNY)

TERÜLETI LISTA ÁLLÍTÁSA, HIBÁSAN MEGADOTT ADATOK JAVÍTÁSA, JELÖLT KIESÉSÉNEK BEJELENTÉSE (M3. NYOMTATVÁNY)

KÉPVISELŐJELÖLTEK SZEMÉLYI ADATAI (SZ. NYOMTATVÁNY)

Önálló országos párt listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 7 területi (7 megye, vagy 6 megyei és fővárosi) önálló pártlistát állítottak. Az országos lista állítását az OVB-nél kell bejelenteni, a választást megelőző 19. napig, 1998. április 21-én 16.00 óráig.

Az országos listát az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni. A bejelentésről a lista bejelentést tevő képviselője igazolást kap. A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a lista képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, fax-on, e-mail) utólagosan megkapja.

Az országos listán maximum 174 jelölt állítható.

Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép.

A listával kapcsolatos adatpótlási, javítási igényeket az L3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentő a változtatás bejelentésekor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről igazolást kap.

Az L2 jelű formanyomtatvány minden kitöltött jelölt-sorához mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, mely tartalmazza a jelölt törvényben előirt nyilatkozatát valamint életrajzát és mellékletként fényképét (9x13-as méretben).

Az fénykép és életrajz átadását a Vjt. nem írja elő kötelezően. Az fénykép és az életrajz az INTERNET-en, a TV műsorában és a nyomtatott kiadványokban megjelenik. Természetesen arról a jelöltről, akiről már adtak le fényképet és életrajzot, nem kérik illetve nem fogadnak el ismételt fényképet és/vagy életrajzot.

Egy párt egy önálló listát állíthat vagy egy közös lista állításában vehet részt. (A listakapcsolás szabályait a 3.6. pont tartalmazza.)

Országosan azok a pártok állíthatnak közös párt listát, amelyek legalább 7 megyében vagy 6 megyében és a fővárosban közös párt listát állítottak. Fontos megjegyezni, hogy mind a 7 vagy több megyében pontosan ugyanazoknak a pártoknak kell a közös lista állításban részt venni, mint amelyek az országos közös párt listát is állíthatják. Mindennek alapja az egyéni választókerületekben a megfelelő számban pontosan ugyanazon pártok által állított közös egyéni jelölt.

A közös listát az OVB-nél az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, a választást megelőző 19. napig, 1998. április 21-én 16.00 óráig. A töredék szavazatok megosztását a pártok 1998. április 22-én 16.00 óráig jelenthetik be az OVB-nél.

A listán meg kell jelölni, hogy melyik jelöltet melyik párt állította. A bejelentést követően - a visszalépett, meghalt jelölt törlését kivéve - a lista nem módosítható.

Közös lista állítása és módosítása csak úgy fogadható el, ha a listát állító szervezetek képviselői egybehangzóan nyilatkoznak arról. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a lista állításkor.

A közös listát állító szervezetek a lista állításakor meg kell adják, hogy a lista után járó költségvetési támogatást mely bankszámlára kívánják utaltatni. A támogatás szervezetek közötti megosztását a szervezetek egymás közti megállapodásuknak megfelelően maguk végzik.

A választási szervek ezeket az adatokat a támogatások folyósítását végző állami pénzügyi szervezetnek adják át.

A jelöltek és listák bejelentésének határnapjai jogvesztők. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs. Javasoljuk, hogy a pártok a bejelentéseket a határnapok lejárta előtt legalább 3-4 munkanappal korábban tegyék meg, mert így az esetleges hibák kijavítására, hiánypótlásra még megfelelő idő áll rendelkezésre.

ORSZÁGOS LISTA ÁLLÍTÁSÁNAK BEJELENTÉSE (L1. NYOMTATVÁNY)

ORSZÁGOS LISTA ÁLLÍTÁSA - KÉPVISELŐJELÖLTEK ADATAI (L2. NYOMTATVÁNY)

ORSZÁGOS LISTA ÁLLÍTÁSA, HIBÁSAN MEGADOTT ADATOK JAVÍTÁSA, JELÖLT KIESÉSÉNEK BEJELENTÉSE (L3. NYOMTATVÁNY)

KÉPVISELŐJELÖLTEK SZEMÉLYI ADATAI (SZ. NYOMTATVÁNY)

A területi és az országosan állított önálló pártlisták vagy közös listák kapcsolhatók. A lista kapcsolást legkésobb a választás előtt 18 nappal - 1998. április 22-én 16.00 óráig - kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Erről a pártoknak egybehangzóan kell nyilatkozniuk, a bejelentő K1 jelű és kellő számú K2 jelű formanyomtatvány aláírásával.

A bejelentésről az illetékes választási iroda a listakapcsolás bejelentést tevő képviselőjének igazolást ad. A számítógépes nyilvántartásba felvett adatokat a listakapcsolás képviselője ellenőrzési célból a helyszínen, illetőleg egyeztetett módon (levélben, fax-ón, e-mail) utólagosan megkapja.

A Vjt. nem tiltja a területi listakapcsolásoktól eltérő országos listakapcsolás bejelentését. Országos lista akkor is kapcsolható, ha a területi listáikat az érintett pártok nem kapcsolják. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az érintett pártok a területi választókerületekben listáikat kapcsolják, listás töredékszavazat csak akkor juthat fel a területi kapcsolt listájukról az országos kapcsolt listára, ha a területi és országos kapcsolást pontosan ugyanazon pártok hozták létre. A területi kapcsolt listák töredékszavazatai minden más esetben elvesznek.

A lista kapcsolásnál meg kell adni, hogy mely listákat kapcsolják össze, valamint a kapcsolást alkotó taglisták sorrendjét is fel kell tüntetni. Ezen kívül meg kell adni azt a szabályt, amely szerint a kapcsolt lista által megszerzendő mandátumok megoszlanak a kapcsolásban résztvevő listák között.

ORSZÁGOS / TERÜLETI LISTÁK KAPCSOLÁSA (K1. NYOMTATVÁNY)

ORSZÁGOS / TERÜLETI LISTÁK KAPCSOLÁSA, MANDÁTUMHOZJUTÁS SORRENDJE (K2. NYOMTATVÁNY)

Az 1997. évi C. törvény értelmében - a választás törvényességének és tisztaságának érdekében - valamennyi, az adott választókerületben jelöltet, listát állító párt jogosult egy-egy tag delegálására a választási szervekbe (szavazatszámláló bizottság, egyéni, illetve területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság).

A független jelöltek a szavazatszámláló bizottságba, valamint az egyéni választókerületi választási bizottságba delegálhatnak egy-egy tagot.

Választási szervnek nem lehet tagja az 1997. évi C. törvény 22. § bekezdéseiben megjelölt személy (lásd. III. fejezet).

A megbízott tagokat a jelölés benyújtásával egyidejuleg kell bejelenteni, legkésőbb a szavazás napja előtt 16 napig, 1998. április 24-én 16.00 óráig az illetékes választási bizottság elnökénél.

A választási szervekbe delegált tagok megbízatása a 26. §. (3) bekezdésében foglalt kivételekkel a választás végleges eredményének kihirdetésekor megszunik. Ennek megfelelően a delegált tagok megbízatása az országgyűlési választás I. és II. fordulójára is vonatkozik.

A pártok, független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik a választás törvényes lefolyását.

Az 1998. évi országgyűlési képviselő választások előkészítését és lebonyolítását támogató számítógépes adatfeldolgozó rendszer alapvető jellemezői:

- egyidejű és teljes nyilvánosság (Internet),

- folyamatos és korrekt muködés.

Az információ áramlás folyamatába beépülő számítógépes adatfeldolgozó rendszer két, egymástól eltérő jellegű komponensből tevődik össze:

- integrált, több szintet átfogó adatfeldolgozó rendszer, amely a választási informatika magrendszere,

- külön álló, többnyire egyetlen ponton muködő, továbbá a népesség-nyíllvántartásba beépített választási adatfeldolgozó rendszerek.

Az integrált, több szintet átfogó rendszer feladata a jelölési folyamat, az előzetes szavazatösszesítés és a végeleges eredmény megállapítás kiszolgálása. A próbák alatt az integrált rendszerrel párhuzamosan dolgozik a minőségellenőrzés és a főpróbák számítógépes rendszere, az előbbinek mintegy ellenőrzési tükörképeként.

Az elkülönült rendszerek számos feladatot oldanak meg:

- névjegyzék készítés, kezelés, jelölt ajánlás ellenőrzés, választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok (NESZA) nyilvántartás,

- egyedi adatszolgáltatások,

- kiadvány készítés,

- választás történeti adatok kezelése.

A névjegyzék készítő rendszer oldja meg a lakcímek választókerületekbe, szavazókörökbe sorolását, a névjegyzékek, értesítések, jelölt ajánló szelvények előállítását. E rendszer a népesség-nyilvántartás bázisán dolgozik.

A névjegyzék készítő rendszerhez kapcsolódik a jelölt ajánlás számítógépes ellenőrző rendszere.

A választás előkészítését, a jelölési, lista állítási folyamathoz tartozó feldolgozási teendőket egy három szinten (központ, terület, egyéni választókerület) muködő adatfeldolgozó rendszer támogatja.

A rendszer egy központi adatbázissal rendelkezik, amely a központi szerver gépre települ. A különböző választási irodák ezt az adatbázist a székhelyükön dolgozó kliens PC-kről érik el. A rendszerben többek között szigorú hozzáférési jogosultság ellenőrzés, naplózás gondoskodik a biztonságos működésről.

A választás előkészítő rendszer hálózati kapcsolatban dolgozik a szavazólapok, adatlapok, jegyzőkönyvek előállítását, a választási anyagok készletezését és kiszállítását végző nyomdával.

A jelölés, lista állítás folyamatát a nyilvánosság az Interneten keresztül folyamatosan figyelemmel kísérheti. Az Internetes adatokat a változások intenzitásától függően naponta egy-két alkalommal frissítjük.

Az előzetes szavazatösszesítés alkalmával egy 3+1 szintű, osztott adatfeldolgozó rendszer muködik. A rendszer felső három - központi, területi OEVK - szintje alkotja a rendszer belső, egymásra épült és egymásra utalt magját.
A „+1" szintet a helyi rögzítő rendszerek alkotják, melyekből akár 1000 darab is dolgozhat. A helyi rögzítő rendszer használatáról a HVI vezetője dönt.

Az előzetes szavazatösszesítés alatt tapasztalható felfokozott várakozások miatt a rendszernek nagy biztonsággal kell muködnie, ezért a megduplázott hálózati kapcsolaton kívül más tartalék kommunikációs csatornákat is be kell építeni a rendszerbe.

Az előzetes szavazatösszesítés a szavazókörökben dolgozó jegyzőkönyvvezető által kiállított adatlapokat dolgozza fel, melyekből számítógéppel állítja elő a tájékoztató (előzetes eredmény) adatokat.

Az előzetes és végleges szavazatösszesítés időben részben átfedve muködik, mivel a választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a választási bizottságoknak választást követő napon a választás eredményét meg kell állapítaniuk. Ha egy szavazókörbol már az előzetes összesítés alatt beérkezik jegyzőkönyv, onnan az adatlapon szereplő adatok helyett már az előzetes szavazatösszesítő rendszer is a hivatalos jegyzőkönyvi adatokat tükrözi vissza, de még tájékoztató adatként.

A szavazatösszesítés folyamatát az 1997. novemberi népszavazáshoz hasonlóan az Interneten folyamatosan nyomon lehet követni. Az Interneten az adatokat kb. negyedóránként frissítjük.

Az országgyűlési képviselő választás alkalmával az említett népszavazáshoz viszonyítva mintegy tízszeres adatmennyiséget kell feldolgozni, ezért a tájékoztató jellegű előzetes eredmények megszületése is lényegesen több időt fog igénybe venni.

A hivatalos eredmények és jogerős eredmények megállapítását támogató számítógépes adatfeldolgozó rendszer szintén hálózati üzemmódban dolgozik.

A területi listás szavazatokat tartalmazó szavazóköri jegyzőkönyvek feldolgozási helyéről a TVI vezetője dönt.

Az adatfeldolgozó rendszerrel párhuzamosan fut a jegyzőkönyvek manuális továbbító, ellenőrző, (igény szerint) feldolgozó ága.

A végleges szavazatösszesítés folyamatára jellemző, hogy a számítástechnika az eredmény megállapításához nyújt adatfeldolgozási támogatást az illetékes választási bizottságok számára, s maga a számítógépes rendszer semmilyen eredményt nem állapít meg, „senkinek nem ad mandátumot". A döntés joga a választási bizottságoké.

A névjegyzék készítés és vezetés, valamint a jelölt listaállítás, továbbá az előzetes és végleges szavazatösszesítés rendszerét a következő oldalakon egyszerűsített sémában mutatjuk be.

Az Országos Választási Iroda a választások korrekt lebonyolítása mellett különösen fontosnak tekinti a közvélemény és ezzel együtt a választási apparátus korrekt tájékoztatását. Ennek egyik eszközeként az Internet alapú szolgáltatásokat kínálja fel.

A web szolgáltatások célja és feladata, hogy választások tájékoztató adatait és eredményeit gyorsan, pontosan és hitelesen bemutassa, továbbá az eseményekhez kapcsolódó- információ halmazt rendszerezett formában, egységes kezelési felületen az érdeklődők számára hozzáférhetové tegye.

Az 1994. évi országgyűlési választáson az összes szavazat egy százalékát elérő pártoknak, valamint a közszolgálati média részére VIP szolgáltatást ajánlunk fel. Ezzel szándékaink szerint akadálymentes, az átlagosnál gyorsabb hozzáférést biztosítunk a Választási web oldalainkhoz.

Az Internetes tájékoztatórendszerrel szembeni általános elvárások megegyeznek a hagyományos tájékoztató rendszerrel szembeni elvárásokkal. A rendszer szolgáltatásait a választópolgároknak, a jelölő szervezeteknek és jelölteknek, az államigazgatás szereplőinek, valamint minden belföldi és külföldi érdeklődőnek felkínáljuk, ezzel is biztosítva, a választási eljárás tisztaságának széles körű ellenőrizhetőségét. A tájékoztató rendszer szolgáltatásai politika és pártsemleges információkat tartalmaznak.

A nyitottságot, az áttekinthetőséget úgy kívánjuk biztosítani, hogy a rendelkezésünkre álló és hiteles dokumentumokat - web oldalainkon - a legrövidebb időn belül hozzáférhetové tesszük. Az információk napra, illetve a választás éjszakáján „percre" kész, pontos megjelenítésével kívánjuk a web iránti folyamatos érdeklődést ébren tartani.

Tájékoztató Rendszerünk magyarul és angolul egyaránt olvasható.

Web lapjaink kiemelkedő szolgáltatása a dinamikus adatok közlése, melyek a választási esemény napján folyamatos információt nyújtanak a választáson megjelent szavazópolgárok számának alakulásáról, a választási esemény estéjén pedig tájékoztató adatokat közölnek a szavazatszámlálás éppen aktuális állásáról.

Az alábbiakban a szolgáltatás tartalmi oldalát, annak menüszerkezetét írjuk le.

A főmenü grafikus képekből és szöveges részekből áll. A grafikus képek mindegyike - a rendszer különböző szekcióival - egy-egy kapcsolatot jelez. A képek mögött szöveg található. Ennek célja, lehetőséget biztosítani a menüpontok közötti választásra azon felhasználók számára is, akik nem kívánják a grafikus képeket letölteni. A fő információs területek a kezdőlapon baloldalon elhelyezkedő, függőleges menürendszer egyes gombjaira történő kattintással, egyéb információk a Választási web nyitó oldaláról egy vagy több kapcsolaton keresztül érhetők el.

Kezdolap: A választási web főképernyőjére történő visszalépést biztosítja a rendszer bármely pontjáról.

Választás: A szekció tartalma csak attól az időponttól él, amikor a választási eljárás jelölt állítással kapcsolatos előírásai azt lehetové teszik, és a jelöltbejelentések alapján már adatok találhatók a menüben.

A választás napján napközben ez a szekció tájékoztatja az érdeklődőket az állampolgárok megjelenési aktivitásáról, majd a szavazókörök zárását követoen a szavazatszámláló bizottságok által szolgáltatott adatok folyamatos alakulásáról, tehát a dinamikusan alakuló tájékoztató jellegű információkról.

A választás napját követően - az Országos Választási Bizottság eredményközlő határozatának közzététele után -, az eredmény adatokat tartalmazza.

Jog (normatívák): A szekció tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek a választásokkal kapcsolatosan az állampolgárok, valamint a választási apparátus számára eligazítást nyújtanak.

Megtalálhatóak benne a:

- Törvények

- Alkotmánybírósági döntések

- A Legfelsőbb Bíróság döntési

- Országgyűlési határozatok

- Országos Választási Bizottság döntései

- Belügyminiszteri rendeletek

Archívum: A szekció tartalmazza a korábbi népszavazások, választások dokumentumait - így az 1997. évi népszavazás eredményadatait is - valamint hozzáférést biztosít a Választástörténeti Adatbázis adataihoz.

Információ: A szekció népszerűsítő formában tartalmazza a választással kapcsolatos általános célú, tájékoztató jellegű dokumentumokat, információkat, azokat amelyek segítik az eligazodást:

- a különböző események (népszavazás, választás) fogalmi rendszerében,

- az aktuális esemény - jelenleg a választás - konkrét dokumentumainak (szavazólap, kopogtatócédula, stb.) tartalmában,

- a kapcsolódó szerverek megismerésében,

- többnyelvű (magyar, angol, német, francia) választási szótár segítségével, más országok választási szakkifejezéseinek, szakszavainak értelmezésében,

- a választás sikeres lebonyolításában és az informatikai rendszer kifejlesztésében közremuködő szervezetek és gazdasági társaságok megismerésében.

- az Internet (Választási web specifikus) használatának és szolgáltatásainak technikai tudnivalóiban.

- Fogalmak

- Választás

- Kapcsolódó szerverek

- Választási szakszótár

- Közremuködok

- Technikai ismertető

- Súgó

- Gyakorta Ismételt Kérdések (GY.I.K.)

Naptár: A választási naptár feladata, hogy grafikai támogatással jelenítse meg az egyes választási eljáráshoz tartozó eseményeket, láthatóvá téve azok sorrendiségét.

Internet lapokon a szekció naptári napokra lebontva tartalmazza azon határnapokat és tevékenységeket, amelyek a választásokkal kapcsolatosak, és a szavazópolgárok érdeklődési körébe sorolhatók.

Keresés: A szekció szöveges keresési lehetőséget biztosít a választási web szerver statikus lapjainak tartalmából.

A felhasználó által megadott szöveget kikeresi, és megadja azokat a web lapokat, ahol a keresett szöveg előfordul.

Levelezés: A szekció lehetőséget biztosít a Választási Információs Szolgálathoz történő kérdések eljuttatására.

A felsorolt menüpontok, illetőleg belső tartalmúk - a megvalósíthatóság függvényében - változhatnak.

A rendszer használatához olyan web böngésző javasolt, amely megfelel a HTML 3.0 szabványnak és JAVA applet-eket, Javascript-eket képes kezelni.

Web szolgáltatásunkat úgy alakítottuk ki, hogy a jelenleg legnépszerűbb web böngészőkkel jól láthatók legyenek. Így elsősorban a Microsoft Internet Explorer (a MS WIN95 tartalmazza) minimum 3. Verzióját, illetve a Netscape Navigátor minimum 3. Verzióját ajánljuk.

Javasoljuk továbbá minimálisan 800x600 képpont felbontású színes SVGA monitorral ellátott PC számítógép használatát, lehetőség szerint WINDOWS 95 alapszoftverrel.

A fent említett muszaki paraméterek természetesen az optimális lehetőségeket foglalják magukban, nem zárják ki az egyéb jellemzőkkel rendelkező gépekről történő megkereséseket.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg:

- panasszal a választási eljárásban érintett szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése).

- kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása),

Közös elem, hogy mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés vélelmezése esetén terjeszthető elő. A puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.

A jogorvoslatok általános szabályai szerint a választási jogorvoslat - az OVB-nek nem fellebbviteli fórumként hozott döntése elleni jogorvoslat kivételével - kétfokú, első fokon választási bizottság, másodfokon bíróság jár el. A választási eljárás jogorvoslati fórumai a következők:

- a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi vagy területi választási bizottság dönt. Az eljáró fórumot az határozza meg, hogy a kifogásolt döntés az egyéni választókerületi vagy a listás szavazással összefüggésben született. A szavazatszámláló bizottságokkal egy tekintet alá esnek az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottságok döntései (első fok).

- Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt (első fok).

- A területi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt (első fok).

- Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak, illetőleg a területi választási bizottságnak fellebbviteli fórumként hozott döntései ellen benyújtott kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt (másodfok).

- Az Országos Választási Bizottságnak bármely ügyben hozott döntése ellen benyújtott kifogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésobb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

A választási bizottság a beérkezett kifogást az ügyhöz kapcsolódó iratokkal együtt legkésobb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz.

A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt.

A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt.

A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja.

A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti.

A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A jogorvoslat általános szabályait a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak (OEVB vagy TVB) a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidok lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogások esetében. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.

A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésobb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésobb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésobb a beérkezését követő napon dönt.

7.
ADATSZOLGÁLTATÁSOK

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény) 19. §-a kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A szervek rendszeresen nyilvánosságra hozzák - tájékoztatók formájában, vagy más módon hozzáférhetővé teszik - a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat.

A választójogi törvények az adatvédelmi törvényekkel összhangban tartalmazzák a választási eljárások és adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, valamint meghatározzák azokat a kivételeket is, amelyek a személyes adatokhoz fűződő jogok védelme értelmében nem nyilvános adatok.

Ezek szerint nem nyilvános adat:

- a választói névjegyzék, ha a szavazatszámláló bizottság a szavazás tényét rávezette;

- a választójoggal nem rendelkezők névjegyzéke;

- az ajánlóívek és ajánlólapok a kitöltés után;

- a választójoggal rendelkezők névjegyzéke kereskedelmi és direkt marketing céljából;

- a jelöltek személyazonosító jele (személyi száma) és lakcíme;

- a kétszer, többször szavazók ellenőrzése közben keletkező adatállományok;

- a választási számítógépes szoftver.

A választójógi törvények szerint a nyilvános választási adatokat a meghatározott választási bizottság, illetőleg közigazgatási szerv kötelessége közzétenni, továbbá meghatározott iratokat (pl.: jegyzőkönyvek) meghatározott idő eltelte után a levéltárakban kötelező elhelyezni, ahol korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhetők. A választás hivatalos országos eredménye a Magyar Közlönyben megjelenik.

Abban az esetben ha valamely állampolgár vagy párt, társadalmi szervezet az adatokat nem a levéltárakból, papírokról szándékozza összegyűjteni, hanem központi szolgáltatásként számítógépes adathordozón kíván hozzájutni, akkor ezért költségtérítést kell fizetnie.

A közigazgatási szervek számára a költségtérítéshez való jogot az adatvédelmi törvény 20. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek szerint KÖNYV Hivatal, illetve a település jegyzője a választói névjegyzékből adatot szolgáltathat a jelölteknek, jelölő szervezeteknek.

Ezek szerint a jelöltek, jelölő szervezetek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától, illetve a helyi választási iroda vezetőjétől kérhetik a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét.

A névjegyzékből történő adatszolgáltatást - a KÖNYV Hivatal és a helyi választási irodák - valamennyi igénylő részére azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében a szavazás napja előtti 20. nap után, azaz 1998. április 21-ét követően teljesítik.

A KÖNYV Hivataltól kért szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A település jegyzőjétől a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban lehet kérni.

Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást már április 21. előtt rendeljék meg. Ebben az esetben az adatszolgáltató felkészülhet az szolgáltatás teljesítésére és a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti.

Az átadott adatokat kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személyeknek, szervezeteknek, más jelölteknek vagy jelölő szervezeteknek történő átadásuk tilos.

Az átadott adatokat legkésőbb a szavazás napján - 1998. május 24-én - meg kell semmisíteni, és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát három napon belül - legkésőbb 1998. május 27-ig - az adatszolgáltatónak át kell adni.

Az adatszolgáltatások rendjét, illetve a díjtételeket a 10/1998. (II.20.) BM rendelet határozza meg. A rendeletben szereplő díjtételeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az elmúlt választások lebonyolítása során - a központi informatikai fejlesztésekkel párhuzamosan- létrejött egy un. „választástörténeti" adatbázist, amely egységes szerkezetben tárolva tartalmazza 1989-tol kezdődően valamennyi közjogi választás és országos népszavazás adatát.

Az adatbázis jelenleg a következő választások adatait tartalmazza:

- népszavazás 1989., 1990. és 1997. évben

- országgyűlési képviselő választás 1990. és 1994. évben

- társadalombiztosítási képviselőválasztás 1993. évben

- helyi önkormányzati képviselő, polgármester és helyi kisebbségi választás 1990. és 1994. évben

- időközi helyi kisebbségi választás 1995. évben.

Az adatbázisban - a helyi önkormányzati képviselő, polgármester és helyi kisebbségi választások kivételével - az adatok szavazókör mélységi megtalálhatóak.

A fejlesztés során elkészült egy olyan lekérdező rendszer is, amely segítségével közvetlen módon lehet adatot visszakeresni a választásokról. Az adatbázis és lekérdező rendszere jelenleg a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal számítógépén muködik.

A jelöltek, jelölő szervezetek számára a választásokra történő felkészülés egyik fontos része az előző választások eredményeinek áttekintése. Ehhez a munkához adatokat a választástörténeti adatállományokból bármikor, időkorlátozás nélkül lehet kérni.

Az adatbázisból történő adatszolgáltatás rendjét, módját ugyancsak a 10/1998. (II.20.) BM rendelet határozza meg, a szolgáltatásért felszámolható díjtételek mértékét az 1.sz. melléket tartalmazza.

8.
KAMPÁNYPÉNZEK ÉS ELSZÁMOLÁSUK

A választási eljárásban az esélyegyenlőség elvének érvényesülése kapcsán a választási pénzek felhasználását a jogalkotó az 1990-es és 1994-es választási kampány tapasztalatait figyelembe véve újraszabályozta: a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) a kampánypénzek tekintetében kiadási jellegű korlátozást építette be a választás eljárási szabályai közé.

A Ve. 91. §-a szerint a jelölő szervezetek és a független jelöltek központi költségvetési támogatásra jogosultak. A támogatásból a független jelöltek és a jelölő szervezetek jelöltjei azonos mértékben részesülnek. Az 1998. évi országgyűlési képviselő választásra a 9/1998. (II.18.) OGY határozat alapján 100 millió forint fordítható a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampányának támogatására a központi költségvetésből.

Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi és országos listán pártonként a jelöltek számát kell alapul venni. Az összeg kiszámításakor a ténylegesen állított jelöltek számát, de legfeljebb a megszerezhető mandátumszámmal azonos létszámot lehet a támogatásnál figyelembe venni.

A költségvetési támogatást a Magyar Államkincstár az Országos Választási Bizottság döntését követő 5 napon belül kiutalja a pártok, független jelöltek részére, arra a bankszámlára, melyet a pártok, független jelöltek bejelentkezésükkor a Választási Bizottsággal közöltek. A pártok jelöltjeinek támogatására szánt összeget a jelölő szervezet által megadott bankszámlára egyösszegben, független és közös jelöltek esetében az E1 nyomtatványon megadott számra utalják át.

A Ve. az összeg felhasználásával kapcsolatban megkötéssel él, mely megkötés szerint a támogatás kizárólag dologi költségek fedezetére szolgálhat.

A választást követő 30 napon belül (1998. június 23-ig) minden független jelöltnek, illetve jelölő szervezetnek kötelessége a központi támogatás felhasználásával elszámolni a Magyar Államkincstárnak.

A jelöltek - a költségvetési támogatáson felül - összesen 1 millió forintot fordíthatnak kampánycélokra. (Jelölő szervezetek esetében ez jelöltenként értendő.)

A jelölteknek és a jelölő szervezeteknek a választás második fordulóját követő 60 napon belül (1998. július 23-ig) a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

E kötelezettség teljesítését megkönnyítendő, függelékben közzé tesszük az Állami Számvevőszék által készített elszámolás tartalmát.

Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban ÁSZ) az országgyűlési választások második fordulóját követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a parlamenti képviselethez jutott jelöltek és jelölő szervezetek tekintetében a választásra fordított állami és egyéb pénzeszközök felhasználását.

Parlamenti képviselethez nem jutott jelölteket és jelölő szervezeteket az ÁSZ más jelölt, jelölő szervezet kérésére ellenőriz.

Az ellenőrzés iránti kérelem benyújtására a választás második fordulóját követő három hónapon belül (1998. augusztus 24-ig) van lehetőség. A kérelem benyújtásának szükséges kelléke a bizonyítási indítvány. Az ÁSZ a kérelmet bizonyítási indítvány hiányában elutasítja.

Az a jelölő szervezet, illetve független jelölt, amely illetve, aki jelöltenként az egymillió forintos korlátozást túllépi, a túllépés mértékének kétszeresét tizenöt napon belül köteles a központi költségvetés részére befizetni.

1/ A Ve. szerint az OVB döntése alapján kiutalt összeg.

2/ Jelöltenként 1millió Ft, amelynek túllépése esetén a Ve. 92. §. (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

3/ A Ve. 91. § (4) bekezdésében meghatározott költségvetési támogatás (3.1.1. pont) kizárólag dologi kiadások fedezetére fordítható, mellyel a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követő 30 napon belül a kifizető helyen el kell számolniuk. Nem minősül dologi kiadásnak a személyi jellegű ráfordítás.

Az elszámolás valódiságát aláírással kell igazolni, az eredeti számlákat az ellenőrzésnél az ellenőrző részére be kell mutatni. Független jelölt esetén az eredeti számlákat a választást követő 5 évig meg kell őrizni.

1. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.