Az országos választások, országos népszavazás elõkészítésérõl, szervezésérõl és lebonyolításáról gondoskodni az állam feladata. Ennek az állami feladatnak az országos szervezését, irányítását a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal végzi. A Hivatal e feladat végrehajtása során elsõsorban arra törekszik, hogy a polgárok probléma mentes, természetes, egyszerû ügyintézés keretében találkozzanak az állam szolgáltatásaival: értesítés a szavazás helyérõl, módjairól; tájékoztatás a lakóhelytõl távol történõ szavazás szabályairól; jelöltajánlás szabályának ismertetése; szavazás kellékeinek megléte; szavazáson történõ megjelenés regisztrálása; gyors tájékoztatás a választás eredményérõl rádióban, televízióban, Interneten; végleges, hiteles eredmény közzététele a Magyar Közlönyben.

A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal másik feladata a polgárok személyes adatainak és lakcímének hiteles, országos szintû nyilvántartásának vezetése, az ezzel kapcsolatos helyi és területi feladatok irányítása, ellenõrzése, illetve a nyilvántartásból adatok szolgáltatása a törvény által szabott keretek között. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervesen beépült a közigazgatás és az igazságszolgáltatás nagy információs rendszereibe, hatékonyan hozzájárul az állampolgárok igazgatási terheinek csökkentéséhez és jogaik érvényesítéséhez, valamint kötelezettségeik teljesítéséhez.

A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal mindkét feladatkörében végzett tájékoztatások és adatszolgáltatások során betartja és betartatja a személyes adatok védelmérõl és közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló adatvédelmi törvény elõírásait.

A tudomány és a piacgazdaság igényeire figyelemmel a törvény lehetõséget ad: tudományos kutatás, piackutatás, közvélemény-kutatás és direkt marketing célra való név- és lakcímadat szolgáltatások teljesítésére. Ezekben a szolgáltatásokban az adatletiltás jogával élõ polgárok adatai értelemszerûen nem szerepelnek.

A választási adatok szolgáltatásakor a közérdekû adatok nyilvánosságának kötelezettségét hajtja végre a Hivatal, mely szerint az állami feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elõsegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb adatokat rendszeresen nyilvánosságra hozza, a témában érintett szervezetnek, állampolgároknak tájékoztató anyagokat készít és bocsát rendelkezésére.

A Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatala a választások korrekt lebonyolítása mellett különösen fontosnak tekinti a közvélemény és ezzel együtt a választási apparátus korrekt tájékoztatását. Ennek egyik eszközeként az Internet/intranet alapú szolgáltatásokat kínálja fel.

A web szolgáltatások célja és feladata, hogy választások tájékoztató adatait és eredményeit gyorsan, pontosan és hitelesen bemutassa, továbbá az eseményekhez kapcsolódó- információ halmazt rendszerezett formában, egységes kezelési felületen az érdeklõdõk számára hozzáférhetõvé tegye.

Informatikai rendszerek tervezésekor és megvalósításkor a Hivatal maximális figyelmet fordított az adatok és feldolgozások védelmére. Felkészült az illetéktelen behatolások megakadályozására is.

A fentiek tükrében a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal jelszava az Internet Galaxis ’98 kiállításon:

A kiállításon a KÖNYV Hivatal három web szolgáltatással van jelen.

Az elsõn a KÖNYV Hivatal szervezete, feladata, tevékenységi köre ismerhetõ meg. A második web az 1998. évi országgyûlési képviselõválasztásról ad teljes és átfogó ismeretet a választás valamennyi szereplõje - az állampolgárok, a választásra jogosultak, jelöltek és jelölõ szervezetek, a sajtó, média és a választást szervezõ és lebonyolító apparátus - számára. A harmadik téma a Közép-és Kelet-Európai választási szakértõk egyesületének tevékenységét ismerteti 1992-tõl a megalakulástól napjainkig. Ez a rész angol nyelven tartalmazza az egyesület által készített a térség választásairól tájékoztató new letter-eket.

A három web szolgáltatás szakmai anyagát írott formátumban is megjelentetjük.

A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal (továbbiakban KÖNYV Hivatal) az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, illetve az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal jogutódjaként 1995. július 20-án jött létre. Ebbe a szervezetbe integrálódott a választások lebonyolítását országos szinten irányító szervezet is.

A Hivatal önálló jogi személyiséggel bír a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának költségvetési fejezet részeként, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezet. Az informatikai- és távközlési miniszteri biztos felügyeletével, elsõ- és másodfokú hatósági jogkörrel mûködik.

A Hivatal élén a belügyminiszter által kinevezett hivatalvezetõ áll.

- A polgárok személyi adatai és lakcíme nyilvántartásának központi hivatalaként irányítja és ellenõrzi a helyi és területi nyilvántartás mûködését, ellenõrzi a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét. Felügyeli a nyilvántartás központi rendszerének mûködését, kidolgozza a mûködés szabványait, vezeti a személyazonosító igazolvány központi nyilvántartását, valamint kezeli a központi okmánytárat.

- A nyilvántartásból a törvényben meghatározott keretek között és feltételek mellett adatokat szolgáltat.

- A választási eljárásról szóló 1997.évi C. törvény, valamint a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendelet alapján ellátja a választásokra és népszavazásokra vonatkozó törvények elõkészítésével, valamint a választások szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

- Gondoskodik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a személyazonosító igazolvány, továbbá a választási eredmények adatainak nyilvántartásáról, azok számítógépes hálózaton való továbbításáról, illetõleg szolgáltatásáról.

 

1. Személyiadat- és lakcímnyilvántartás

Az állampolgárok személyiadat nyilvántartásának igénye nem új keletû.

Magyarországon az 1894. évi XXXIII. törvénycikk tette kötelezõvé az állami anyakönyvvezetést. Az anyakönyvi adatokon alapuló népesség-nyilvántartás jogi szabályozásának kezdetét már az 1879. évi XXVIII. törvénycikk hatályba lépése jelentette. Ez a jogszabály rendelte el a lakcímbejelentés (akkor még lakásbejelentés) kötelezettségét és ezzel kapcsolatban a lakcímváltozások nyilvántartásának megszervezését az állami rendõrség keretében.

A IK. világháború vége elõtt a lakcím-bejelentési kötelezettséget - amely már akkor kiterjedt az állandó és az ideiglenes lakcímre - több rendelet, de legátfogóbban a 380.000/1941. BM rendelet szabályozta. A világháború idején a lakcímnyilvántartás nagyrészt megsemmisült.

1945 után a bejelentési kötelezettséget kezdetben belügyminiszteri rendeletek szabályozták. Késõbb a meglevõ nem teljes, nem pontos és nem naprakész nyilvántartást volt hivatva rendezni a népesség összeírását kötelezõvé tevõ állampolgársági törvény, az 1948. évi LX. törvénycikk is.

A magyar közigazgatásban az 1960-as években egyre fokozottabban jelentkezõ probléma, hogy az államigazgatás nyilvántartási rendszerei nehezen áttekinthetõek, kezelésük egyre bonyolultabb. Ugyanakkor számos nyugat-európai országban az állami nyilvántartások kialakításának és mûködésének korszerû formáit a már mûködõ népességnyilvántartások tették lehetõvé.

1974-ben a közigazgatás fejlesztése érdekében került megalkotásra a népességnyilvántartás létrehozásáról szóló 1974. évi 8. törvényerejû rendelet, amely megteremtette a mai nyilvántartás jogi alapjait. Ennek érdekében 1975. január 2-15. között népesség-összeírás történt Magyarországon, és ezzel párhuzamosan megkezdte tevékenységét az Állami Népességnyilvántartó Hivatal.

Az állami népességnyilvántartás célját, feladatát és szabályait az 1970-80-as évek során különbözõ szintû jogszabályok határozták meg.

A jelenlegi rendszer - az Alkotmánynak a személyes adatok védelmérõl szóló rendelkezéseivel összhangban - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkezõ 1992. évi LXVI. törvény alapján épült fel, illetve mûködik.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetésének célját az 1992. évi LXVI. törvény abban jelölte meg, hogy a polgárok az egymás közötti jogviszonyban személyazonosságukat megfelelõen igazolhassák, illetve a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más szervek a nyilvántartásból - törvényi elõírások keretei között - adatokat igényelhessenek.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya

- a Magyarország területén élõ magyar állampolgárok,

- a nyilvántartásba vételüket kérõ, külföldön élõ magyar állampolgárok,

- a bevándorolt és menekültként elismert külföldiek

törvényben elõírt adataira terjed ki.

A törvény adta felhatalmazás szerint a nyilvántartásban a polgárokról tárolt adatok:

- név;

- születési hely és idõ;

- anyja neve;

- neme

- állampolgársága, menekült vagy bevándorolt státusza;

- személyazonosítója;

- elhalálozása ideje, helye;

- lakcíme;

- anyja neve;

- családi állapota;

- az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozása, illetve tilalma;

- arcképmása, aláírása.

A KÖNYV Hivatal a személyiadat- és lakcímnyilvántartás tekintetében elsõ- és másodfokú államigazgatási hatósági jogkörrel rendelkezik.

A nyilvántartás rendszere három szinten mûködik.

Helyi szinten - a településen - a jegyzõ feladatai:

- vezeti a nyilvántartást, manuálisan vagy számítógépes program segítségével,

- adatokat szolgáltat a törvényben meghatározott feltételekkel, valamint

- továbbítja a nyilvántartásba felvett adatokat, és az adatmódosításokat a központi nyilvántartás részére;

Megyei illetve fõvárosi szinten a közigazgatási hivatal vezetõjének feladatai:

- közremûködik a helyi és a központi nyilvántartás közötti karbantartási kapcsolat kialakításában és fenntartásában,

- mûködteti a megyei, fõvárosi számítógépes nyilvántartást,

- a törvényben meghatározott feltételek mellett engedélyezi a nyilvántartásból az adatszolgáltatást, valamint

- felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartás vezetése felett;

Központi szinten a KÖNYV Hivatal feladatai:

- képezi a személyi azonosítót (1997. január 1-je elõtt személyazonosító jelet, korábban személyi számot ), a helyi szervek, az anyakönyvvezetõk, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik azok kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról,

- mûködteti a nyilvántartás központi számítógépes rendszerét, a személyazonosító

- igazolvány nyilvántartását és központi okmánytárát,

- a központi nyilvántartásokból adatszolgáltatásokat teljesít a törvényekben meghatározott feltételekkel,

- szakmailag irányítja és ellenõrzi a nyilvántartás helyi és megyei szintjének mûködését,

- felügyeli a rendõrkapitányságok személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos tevékenységét.

A személyes adatok védelme mindhárom szinten biztosított.

Adatszolgáltatásra kizárólag az igénylõ által megjelölt felhasználási cél és jogalap meglétének

gondos vizsgálatát követõen kerülhet sor. A törvény rendelkezése szerint az adatszolgáltatásokról külön nyilvántartást szükséges vezetni és igény esetén tájékoztatni kell az érintetteket arról, hogy adatairól mikor, milyen célra és kinek teljesítettek szolgáltatást a nyilvántartásból. A polgár jogosult korlátozni a saját adataiból történõ adatszolgáltatást. Ilyen esetben kizárólag a külön törvényben feljogosított szervezetek mûködéséhez feltétlenül szükséges adatszolgáltatások teljesíthetõk.

A személyiadat és lakcímnyilvántartás informatikai rendszere - igazodva az igazgatási struktúrához - három szinten mûködik.

Helyi szinten az önkormányzatoknál (jelenleg több mint 1000 helyen) mûködtetik az illetékességi területükön lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ polgárok adatait tartalmazó nyilvántartó és szolgáltató rendszert. A helyi szint jelenleg mintegy 150 helyen áll távadatfeldolgozó kapcsolatban a megyei nyilvántartással.

A megyei szint biztosítja a helyi és a központi szint közötti kapcsolatot, lehetõséget biztosít a megyei szintû szolgáltatások készítéséhez. Az itt üzemeltetett rendszer távadatfeldolgozó hálózaton keresztül kapcsolódik a központi nyilvántartáshoz.

A központi nyilvántartás minden, a nyilvántartás hatálya alá tartozó személy adatait tartalmazza.

Központi szinten mûködik:

- a szolgáltató alrendszer, amely lehetõséget biztosít közvetlen vagy közvetett (kötegelt) adatszolgáltatások teljesítésére,

- a személyazonosító igazolvány nyilvántartás, mely a polgárok fényképét és aláírását, valamint az okmányra vonatkozó adatokat is tartalmazza, és

- a központi okmánytár.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás informatikai rendszere két fõ részbõl áll: a személyi- és a címadatokból.

A személyekrõl tárolt adatok:

- személyi azonosító, névadatok, születési és halálozási adatok, nem, állampolgárság, státusz jelzése (menekült, külföldön, illetve Magyarországon élõ magyar állampolgár), családi állapot, lakóhely, tartózkodási hely, adatszolgáltatási korlátozás jelzése, továbbá egyéb technikai jellegû adatok.

A központi nyilvántartás karbantartása az adatforrásoktól érkezõ változásokkal heti rendszerességgel történik meg. Az adatbevitel és elõzetes feldolgozás már helyi vagy területi szinten megtörténik és a változások a területi szintrõl hálózaton keresztül érkeznek a Hivatalba. A visszajelzések és értesítések ugyanezen úton jutnak vissza a területi vagy helyi szintre.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás három szintje közül a központi tekinthetõ hitelesnek, a többi szinten mûködõ rendszerek adatai csak a központi karbantartást követõen, a központi szintrõl érkezõ aktualizáló tételek átvezetése után válnak hitelessé.

A nyilvántartásban a címekrõl tárolt adatok:

- megye neve, település neve, közterület adatok (név, jelleg, irányító szám), HÉLSZA adatok (Házszám, Épület, Lépcsõház, SZint, Ajtó), körzet adatok.

A címnyilvántartás a központi rendszerben történetiséget is tartalmaz. A rendszer karbantartása a személyi adatokhoz hasonlóan heti rendszerességgel történik a területi szinten keresztül a központba érkezõ bizonylatok alapján.

A KÖNYV Hivatal mûködteti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás Központi Okmánytárát, amely tartalmazza a nyilvántartási eljárásban keletkezett, a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos iratokat. Az anyakönyvi (születési, házassági, halálozási) alapiratokat az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetõ õrzi.

Az okmánytárban kerülnek elhelyezésre a nyilvántartást is érintõ területszervezési, közigazgatás-szervezési és címváltozási intézkedéseket rögzítõ iratok is.

A Központi Okmánytár 1993. június 1-jétõl tartalmazza a személyi igazolvány adatlapokat és fényképeket, valamint a lakcímjelentõ lapokat.

Az okmánytár feladata a beérkezett iratok rendszerezett tárolása és azokból szükség szerint adatszolgáltatás teljesítése.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervesen beépült a közigazgatás és az igazságszolgáltatás nagy információs rendszereibe, hatékonyan hozzájárul az állampolgárok igazgatási terheinek csökkentéséhez és jogaik érvényesítéséhez, valamint kötelezettségeik teljesítéséhez.

A nyilvántartás szervei az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetében teljesíthetnek adatszolgáltatást.

A Hivatal - a nyilvántartás helyi és területi szervével együtt - évente mintegy 40 millió adatszolgáltatást teljesít. Biztosítja az adóigazgatási és társadalombiztosítási szervek adatigényeinek kielégítését, közvetlen szolgáltatást nyújt az igazságszolgáltatási, valamint a bûnüldözési feladatokat végzõ szervezetek részére.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda adatszolgáltatást teljesít bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet részére, a törvényes elõírások szigorú megtartásával.

A tudomány és a piacgazdaság igényeire figyelemmel a törvény lehetõséget ad: tudományos kutatás, piackutatás, közvélemény-kutatás és direkt marketing célra való név- és lakcímadat szolgáltatások teljesítésére. Ezekben a szolgáltatásokban az adatletiltás jogával élõ polgárok adatai értelemszerûen nem szerepelnek.

A Hivatal éves rendszerességgel közzéteszi a nyilvántartásban kezelt személyes- és lakcímadatok statisztikai feldolgozását. Emellett eleget tesz meghatározott területekre és korcsoportokra, valamint a nem és a családi állapot szerint speciális statisztikák készítése iránti igényeknek is.

Az igazságszolgáltatási és a bûnüldözõ szervek részére a Központi Okmánytár rendszeresen szolgáltat adatot. Évente, mintegy 280 000 polgárról történik adatszolgáltatás a tárolt okiratok alapján.

Polgárok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek indokolt kérelmére az okmánytár tájékoztatást ad a személyi igazolvány érvényességének, elvesztésének, ellopásának és megsemmisülésének tényérõl.

A közfeladatokat ellátó szervezetek részére történõ adatszolgáltatás ingyenes, egyéb esetben a szolgáltatásért a jogszabályban meghatározott mértékû díjat kell fizetnie az igénylõnek.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény határozza meg az országos választások, országos népszavazás elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatokat. Ennek az állami feladatnak a központi szervezését, irányítását a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal végzi.

A törvényben meghatározottak szerint elõkészíti, szervezi és lebonyolítja

- az országgyûlési képviselõk általános választását,

- a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõk választását,

- a kisebbségek országos önkormányzatainak választását, valamint

- az országos népszavazásokat.

A Hivatal szakmailag elõkészíti a választójogi törvények módosításának tervezetét, elkészíti a törvények végrehajtásáról szóló belügyminiszteri rendeleteket, részt vesz a jogszabályok tárcaközi egyeztetésében.

Kiemelt feladatként gondoskodik a választások lebonyolításához szükséges informatikai rendszerek tervezésérõl, fejlesztésérõl, kidolgozásáról. Irányítja a fejlesztést, a kész rendszerek telepítését, próbáját, üzembe helyezését, biztosítja és megszervezi a választási feladatok végrehajtása során folyamatos mûködésüket.

A Hivatal az 1998. évi választások elõkészítésére és lebonyolítására új alapokon számítógépes adatfeldolgozó rendszert fejleszt, amely két egymástól eltérõ jellegû komponensbõl tevõdik össze. Az elsõ olyan integrált, több szintet átfogó adatfeldolgozó rendszer, amely a választási informatika alaprendszere (magrendszere) lesz, a második külön álló, többnyire egyetlen ponton mûködõ adatfeldolgozó rendszerek lesznek.

Az integrált, több szintet átfogó rendszer feladata az elõzetes szavazatösszesítés és annak alapján a tájékoztatás biztosítása, valamint a végleges eredmény megállapítás támogatása.

A rendszer fõ jellemzõje: egyidejû és teljes nyilvánosság (Internet), folyamatos és korrekt mûködés.

A Hivatal készíti el a választások állami feladatainak költségvetését, kezeli a felhasználásra bocsátott pénzeszközöket. Biztosítja a helyi, területi és központi választási feladatok finanszírozását és a választásokat követõen elszámolást készít az Állami Számvevõszéknek.

A választói névjegyzéket a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával a helyi választási irodák készítik. A KÖNYV Hivatal feladata a névjegyzékek elkészítésnek országos irányítása és ellenõrzése. E feladata keretében történik meg a lakcímek választókerületbe, szavazókörökbe történõ sorolása, majd választókerületenként és szavazókörönként megtörténik az ország valamennyi választójogosult polgárának választói névjegyzékbe vétele.

Törvényi felhatalmazás alapján a Hivatal vezeti a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok országos nyilvántartását és abból - törvényben meghatározott esetekben - adatszolgáltatás teljesítése.

A választási irodák a választások elõkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot ellátó szervek.

A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett mûködik választási iroda. A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzõkönyvvezetõként mûködik. Az országgyûlési választásokon ennek megfelelõen minden településen helyi választási iroda (HVI), az országgyûlési egyéni választókerület székhelyén egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), minden megyében és a fõvárosban területi választási iroda (TVI) és országos szinten az Országos Választási Iroda (OVI) mûködik.

Az Országos Választási Iroda vezetõjét a belügyminiszter, tagjait az iroda vezetõje nevezi ki. A vezetõ és a tagok a belügyminiszter elõtt esküt tesznek.

Az OVI vezetõinek és tagjainak kinevezése jelenleg az 1997-98-99. évi választások, népszavazás idejére szól. Az iroda vezetõje a KÖNYV Hivatal hivatalvezetõje. Tagjait elsõsorban a Hivatal munkatársai közül nevezték ki, akik jogi, igazgatásszervezõ, informatikai rendszerszervezõ, fejlesztõ szakemberek.

Az OVI legfontosabb feladatai:

- ellátja az Országos Választási Bizottság titkársági feladatait;

- szakmai tájékoztatókat, útmutatókat készít, oktatásokat szervez,

- feladatmeghatározó, értelmezõ országos értekezleteket tart a TVI vezetõi, szakemberei részére;

- gondoskodik a választáshoz szükséges nyomtatványok elõállításáról és szállításáról;

- ellátja a jelölõ szervezetek és a listák számítógépes nyilvántartásával kapcsolatos teendõket;

- gondoskodik választás valamennyi informatikai – elõkészítõ, tájékoztató, szavazatösszesítõ – rendszerének kidolgozásáról, telepítésérõl, mûködtetésérõl;

- a pártok részére tájékoztatást ad a választási információs rendszer mûködésérõl, és azonos feltételek mellett biztosítja a hozzáférést számukra;

- a szavazás napján és a szavazókörök bezárása után folyamatosan tájékoztatja az OVB-t és a nyilvánosságot a választás elõzetes eredményérõl;

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsõdleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A választási bizottságok mûködésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minõsülnek. A bizottság testületként mûködik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevõ tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) a legmagasabb szintû választási bizottság. A választások törvényességének és tisztaságának legfõbb õre.

Az OVB öt tagját az Országgyûlés választja meg, a megbízott tagokat az országos listát állító jelölõ szervezetek delegálják. A választott tagok megbízatása a következõ általános választásra létrehozott Országos Választási Bizottság alakuló üléséig tart.

Az OVB kiterjedt hatáskörrel rendelkezik. Az OVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Az OVB dönt az országos listák, valamint az azokon szereplõ jelöltek, a jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl. Törvénysértés esetén megsemmisítheti a választás eredményét, megállapítja, hogy mely jelölõ szervezetek érték el a törvényben meghatározott %-os határt, dönt a benyújtott kifogásokról.

Megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét és kiadja a megbízólevelet az országos listán megválasztott képviselõknek.

Beszámol az Országgyûlésnek a választások, népszavazások eredményérõl és tájékoztatást ad a lebonyolítás körülményeirõl.

Az OVB feladata az idõközi országgyûlési képviselõválasztás kitûzése és annak naptár szerinti határnapjainak megállapítása.

Az OVB melletti ügyviteli, titkársági feladatokat az Országos Választási Iroda látja el, amelynek székhelye a 1026 Budapest, Páfrány utca 9.

Az OVB-hez intézett beadványokat írásban, a fenti címre kell benyújtani. Az OVB az eléterjesztett ügyekben a soron következõ legközelebbi ülésen dönt. Az OVB ülései nyilvánosak, azokon a sajtó képviselõi és az érdeklõdõk jelen lehetnek. Az OVB az általános országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ-választások során vitás kérdés haladéktalan elbírálását és az eredmény gyors megállapítását szolgálja.

Az országos választás kitûzését követõen Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatot (továbbiakban: VISZ) mûködtet.

A VISZ alapvetõ feladata a választópolgárok, politikai pártok, jelölõ szervezetek, külföldi és hazai érdeklõdõk tájékoztatása jogi kérdésekben, illetve más típusú ügyekben (pl: adatszolgáltatás).

A VISZ munkatársai elsõsorban az országgyûlési képviselõk, a polgármesterek és az önkormányzati képviselõk, a kisebbségi önkormányzati képviselõk választásával összefüggõ kérdésekben adnak útbaigazítást.

Az érdeklõdõk a telefonon, telefaxon, e-mail-en, vagy levélben feltett kérdésekre lehetõség szerint azonnal, vagy 1-2 napon belül választ kapnak.

A VISZ-nél beszerezhetõk, illetve megtekinthetõk az Országos Választási Iroda szerkesztésében készült "Választási füzetek" sorozat kötetei is.

A VISZ hétfõtõl-csütörtökig 8.30-16.30, pénteken 8.30-14.00 óra között mûködik.

A szolgálat személyesen felkereshetõ a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal, Budapest, II. Páfrány u. 9. földszinti helyiségében.

A választások napján a VISZ az Országos Választási Központban a BM Duna Palotában mûködik, Budapest, V., Zrínyi u.5.

Levélben is lehet információt kérni a következõ címen:

KÖNYV VISZ 1450 Budapest Pf.: 81.

Telefonszám: 391-3608

Telefaxszám: 391-3609

E-mail : visz@mail.valasztas.hu

Ingyenesen hívható "Zöld szám": 06 80 270 000, amelyen éjjel-nappal üzenetrögzítõ mûködik.

A Hivatal 1991 óta látja el a közép- és kelet-európai választási szakértõket tömörítõ egyesület titkársági feladatait. Az Egyesületnek 16 ország, mintegy 100 szakértõje, valamint több nemzetközi szervezet is a tagja.

Az ACEEEO-ról további információk a III. fejezetben található.

• Kétoldalú együttmûködések

A kormány 2014/1996. (V.22.) határozatának felhatalmazása alapján a Hivatal kezdeményezte a térség más országaival a népesség-nyilvántartási és választási rendszerek kialakítása és fejlesztése tárgyában egyezmények létrehozását. Az elsõ kétoldalú megállapodást 1997.októberében kötötte meg a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága. Elõkészítés alatt van Romániával és Szlovákiával is az együttmûködési megállapodás aláírása.

• Választási megfigyelések

A Hivatal szakemberei az elmúlt években a következõ országokba végeztek választási megfigyelõi tevékenységet: Algéria, Anglia, Oroszország, Bulgária, Románia, Ukrajna, Moldva, Lengyelország, Oroszország, Franciaország, USA, Csehország, Szlovákia.

1996-ban és 1977-ben a Hivatal koordinációs irodát mûködtetett a bosnyák állampolgárok magyarországi szavazásának megszervezésére. Az EBESZ felkérésére 1996-ban és 1997-ben a Hivatal 187 magyar választási felügyelõt küldött a boszniai parlamenti és helyhatósági választások ellenõrzéséhez.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény) 19. §-a kimondja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elõsegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A szervek rendszeresen nyilvánosságra hozzák (pl. a témában érdekelt szervezeteknek eljuttatott tájékoztatók formájában), vagy más módon hozzáférhetõvé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat.

A választójogi törvények az adatvédelmi törvényekkel összhangban tartalmazzák a választási eljárások és adatok nyilvánosságára vonatkozó elõírásokat, valamint meghatározzák azokat a kivételeket is, amelyek a személyes adatokhoz fûzõdõ jogok védelme értelmében nem nyilvános adatok.

Ezek szerint nem nyilvános adat:

- a választói névjegyzék, ha a szavazatszámláló bizottság a szavazás tényét rávezette;

- a választójoggal nem rendelkezõk névjegyzéke;

- az ajánlóívek és ajánlólapok a kitöltés után;

- a választójoggal rendelkezõk névjegyzéke kereskedelmi és direkt marketing céljából;

- a jelöltek személyazonosító jele (személyi száma) és lakcíme;

- a kétszer, többször szavazók ellenõrzése közben keletkezõ adatállományok;

- a választási számítógépes szoftver.

A választójógi törvények szerint a nyilvános választási adatokat a meghatározott választási bizottság, illetõleg közigazgatási szerv kötelessége közzétenni, továbbá meghatározott iratokat (pl.: jegyzõkönyvek) meghatározott idõ eltelte után a levéltárakban kötelezõ elhelyezni, ahol korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhetõk. A választás hivatalos országos eredménye a Magyar Közlönyben megjelenik.

Abban az esetben ha valamely állampolgár vagy párt, társadalmi szervezet az adatokat nem a levéltárakból, papírokról szándékozza összegyûjteni, hanem központi szolgáltatásként számítógépes adathordozón kíván hozzájutni, akkor ezért költségtérítést kell fizetnie. Ebben az esetben a költségtérítés a szolgáltatás teljesítése során ténylegesen felmerülõ ráfordítások költségeit tartalmazhatja.

A közigazgatási szervek számára a költségtérítéshez való jogot az adatvédelmi törvény 20. §-ának (3)bekezdésében foglaltak alapozzák meg.

Az elmúlt választások lebonyolítása során - a központi informatikai fejlesztésekkel párhuzamosan - létrejött egy un. „választástörténeti" adatbázist, amely egységes szerkezetben tárolva tartalmazza 1989-tõl kezdõdõen valamennyi közjogi választás és országos népszavazás adatait.

Az adatbázis jelenleg a következõ választások adatait tartalmazza:

- népszavazás 1989., 1990. és 1997. évben

- országgyûlési képviselõ választás 1990. és 1994. évben

- társadalombiztosítási képviselõválasztás 1993. évben

- helyi önkormányzati és kisebbségi választás 1990. és 1994. évben

- idõközi helyi kisebbségi választás 1995. évben.

A fejlesztés során elkészült egy olyan lekérdezõ rendszer is, amely segítségével közvetlen módon lehet adatot visszakeresni a választásokról. Az adatbázis és lekérdezõ rendszere jelenleg a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal számítógépén mûködik.

Az 1998. évi választásokra történõ felkészülésük egyik fontos része az elõzõ választások eredményeinek áttekintése, elemzése. Ehhez a munkához adatokat a választástörténeti adatállományokból lehet kérni.

A közigazgatásban az élet más területeihez hasonlóan az információk továbbítására egyre inkább a számítógépes hálózatokat használják. A multimédiás irányzatoknak megfelelõen a legfejlettebb országokban már együtt utazik az adat, a kép, a hang.

Magyarországon a közigazgatási hálózat fejlesztésének kezdeti lépéseit - az 1990- 1996.években - a népszavazások, az országgyûlési és az önkormányzati választások korszerû eszközökkel történõ kiszolgálása jelentette. Az egy-egy választási eseményre létrehozott hálózat véglegesítése, majd kibõvítése tette lehetõvé, hogy ma már a 149 legnagyobb településen (városban, fõvárosi kerületekben) hozzáférhetõ az állandó hálózati szolgáltatás.

A kiépített hálózat központi szintje a KÖNYV Hivatal felügyelete alatt mûködik. A Hivatal ellátja a folyamatos üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a hálózat folyamatos tovább fejlesztésérõl. Tervezi és kivitelezi a fejlesztést, biztosítja a szükséges informatikai és gazdasági eszközöket.

A Hivatal a 19 megyei és a fõvárosi szint között mûködõ hálózat segítségével végzi nyilvántartási, illetve a választási feladatait.

Ez a közigazgatási hálózat folyamatosan bõvül. Rövidesen el kell érje azt a 250 települést, amely kistérségi igazgatási központ, valamint helyi kezdeményezésre további, az önerõbõl bekapcsolódni kívánó településeket.

A közigazgatási hálózat központi szinten a kormányzati hálózathoz kapcsolódik, lehetõvé téve sok tárca számára, hogy informatikai feladatait e hálózat igénybevételével oldja meg.

A hálózat négy szintû (központi, megyei, városi, helyi). A központi szinten a kormányzat, a központi államigazgatási szervek mûködnek. A megyei szinten a megyei államigazgatási (dekoncentrált) és önkormányzati szervek találhatók. A városi szinten jelenleg az országgyûlési egyéni választókerületek (OEVK) székhely településeinek polgármesteri hivatalai vannak, ezek többnyire városok. A helyi szinten található az összes többi település polgármesteri hivatala.

A központi szinten a kapcsolat a kormányzati szervek, az APEH, az Országos Egészségbiztosítás Pénztár és a Katonai Informatikai Adatfeldolgozó Központ felé épült ki.

A megyei szinten a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok, (TÁKISZ), a fõvárosban a FÁKISZ, megyei közgyûlések hivatalai és a megyei közigazgatási hivatalok között van adatátviteli kapcsolat.

Városi szinten minden egyéni választókerületi székhely település (148) polgármesteri hivatala a hálózat része, ezen a szinten a kör a városok és a 10000 lakosú települések bekapcsolásával a jövõben is bõvülni fog.

A negyedik szint kísérleti jelleggel került bekapcsolásra Szigetvár körzetében, ahol a települések kapcsolt telefonvonalon érik el a hálózatot. Az év folyamán Nógrád megye minden települése és Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek jelentõs része is elérhetõvé válik a közigazgatási hálózat részére.

A Hivatal és a Belügyminisztérium között 2 Mbps sebességû kapcsolat van. A megyei központok a TÁKISZ-okban vannak, illetve a fõváros esetében a FÁKISZ-ban, ezek FLEX-COM (menedzselt digitális bérelt vonali) kapcsolatok. A KÖNYV Hivatal és a TÁKISZ-ok között a kapcsolat 128 Kbps sebességû, a FÁKISZ felé 512 Kbps. A megyei szinten a TÁKISZ és a megyei közgyûlés hivatala, illetve a megyei közigazgatási hivatal között helyi hálózati vagy FLEX-COM kapcsolat van kiépítve. Amegyei és városi szintek közötti kapcsolat ISDN vagy bérelt vonali összeköttetésen keresztül valósul meg, az adatátvitel sebessége 19,2-64 Kbps a kiépített vonaltól függõen.

Ezt az országos közigazgatási hálózatot a választási, népességnyilvántartási feladatok mellett illetményszámfejtési, költségvetési és adónyilvántartási rendszerek adatátviteli feladataihoz, levelezésre (X.400) és az Internet eléréséhez veszik igénybe.

A hálózati infrastruktúra lehetõvé teszi a közigazgatás további szereplõinek bekapcsolását és újabb feladatok megoldását.

A Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatala a választások korrekt lebonyolítása mellett különösen fontosnak tekinti a közvélemény és ezzel együtt a választási apparátus korrekt tájékoztatását. Ennek egyik eszközeként az Internet/intranet alapú szolgáltatásokat kínálja fel.

A web szolgáltatások célja és feladata, hogy választások tájékoztató adatait és eredményeit gyorsan, pontosan és hitelesen bemutassa, továbbá az eseményekhez kapcsolódó- információ halmazt rendszerezett formában, egységes kezelési felületen az érdeklõdõk számára hozzáférhetõvé tegye.

Az 1994. évi országgyûlési választáson a szavazatok egy százalékát elérõ pártoknak, valamint a közszolgálati média részére a KÖNYV Hivatal VIP szolgáltatást ajánl fel. Ezzel az a szándéka, hogy akadálymentes, az átlagosnál gyorsabb hozzáférést biztosítson a választási web oldalaihoz.

A Választási Internetes Rendszer feladata a minél szélesebb körû tájékoztatás, amelyet mindenki korlátozás nélkül elérhet.

A rendszer szolgáltatásait ennek megfelelõen a választópolgároknak, a választás részvevõinek (pártoknak, jelölteknek), az államigazgatási vezetõknek, a választási apparátusnak, valamint minden belföldi és külföldi érdeklõdõnek felkínálja a Hivatal, ezzel is biztosítva a választási eljárás tisztaságának széles körû ellenõrizhetõségét.

Az Internetes tájékoztatórendszerrel szembeni általános elvárások megegyeznek a hagyományos tájékoztató rendszerrel szembeni elvárásokkal. Az információk napra, illetve a választás éjszakáján „percre" kész, pontos megjelenítésével fogja a választás iránti folyamatos érdeklõdést kielégíteni.

A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Internet alapú tájékoztató rendszerének szolgáltatásai politika- és pártsemleges információkat tartalmaznak.

A Tájékoztató Rendszer magyarul és angolul egyaránt olvasható.

Web lapok kiemelkedõ szolgáltatása a dinamikus adatok közlése, melyek a választási esemény napján folyamatos információt nyújtanak a választáson megjelent szavazópolgárok számának alakulásáról, a választási esemény estéjén pedig tájékoztató adatokat közölnek az szavazatszámlálás éppen aktuális állásáról.

A szolgáltatás tartalmi leírása, menüszerkezete a következõ:

A fõmenü grafikus képekbõl és szöveges részekbõl áll. A grafikus képek mindegyike - a rendszer különbözõ szekcióival - egy-egy kapcsolatot jelez. A képek mögött szöveg található. Ennek célja, lehetõséget biztosítani a menüpontok közötti választásra azon felhasználók számára is, akik nem kívánják a grafikus képeket letölteni. A fõ információs területek a kezdõlapon baloldalon elhelyezkedõ, függõleges menürendszer egyes gombjaira történõ kattintással, egyéb információk a Választási web nyitó oldaláról egy vagy több kapcsolaton keresztül érhetõk el.

A választási web fõképernyõjére történõ visszalépést biztosítja a rendszer bármely pontjáról.

A szekció tartalma értelemszerûen csak attól az idõponttól mûködik, amikor a választási eljárás jelölt állítással kapcsolatos elõírásai azt lehetõvé teszik.

A választás napján napközben ez a szekció tájékoztatja az érdeklõdõket az állampolgárok megjelenési aktivitásáról, majd a szavazókörök zárását követõen a szavazatszámláló bizottságok által szolgáltatott adatok folyamatos alakulásáról, tehát a dinamikusan alakuló tájékoztató jellegû információkról.

A választás napját követõen - az Országos Választási Bizottság eredményközlõ határozatának közzététele után - az eredmény adatokat tartalmazza.

E szekcióban a fentieken kívül szerepelnek még, a jelöltek és a jelöltet állított pártok által hivatalosan rendelkezésre bocsátott tájékoztató információk is.

A szekció tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek a választásokkal kapcsolatosan az állampolgárok, valamint a választási apparátus számára eligazítást nyújtanak.

Megtalálhatóak benne a:

- Törvények

- Alkotmánybírósági döntések

- A Legfelsõbb Bíróság döntési

- Országgyûlési határozatok

- Országos Választási Bizottság döntései

- Belügyminiszteri rendeletek

- Választási füzetek

A szekció népszerûsítõ formában tartalmazza a választással kapcsolatos általános célú, tájékoztató jellegû dokumentumokat, információkat, azokat amelyek segítik az eligazodást:

- a különbözõ események (népszavazás, választás) fogalmi rendszerében,

- az aktuális esemény - jelenleg a választás - konkrét dokumentumainak (szavazólap, kopogtatócédula, stb.) tartalmában,

- a kapcsolódó szerverek megismerésében,

- többnyelvû (magyar, angol, német, francia) választási szótár segítségével, más országok választási szakkifejezéseinek, szakszavainak értelmezésében,

- a korábbi népszavazások, választások dokumentumait.

- a választás sikeres lebonyolításában és az informatikai rendszer kifejlesztésében közremûködõ szervezetek és gazdasági társaságok megismerésében.

- az Internet (Választási web specifikus) használatának és szolgáltatásainak technikai tudnivalóiban.

Ennek megfelelõen a szekció további almenüket tartalmaz:

- Fogalmak

- Választás

- Kapcsolódó szervek

- Választási szakszótár

- Archívum

- Közremûködõk

- Technikai ismertetõ

A választási naptár feladata, hogy grafikai támogatással jelenítse meg az egyes választási eljáráshoz tartozó eseményeket, láthatóvá téve azok sorrendiségét.

Internet lapokon a szekció naptári napokra lebontva tartalmazza azon határnapokat és tevékenységeket, amelyek a választásokkal kapcsolatosak, és a szavazópolgárok érdeklõdési körébe sorolhatók.

A szekció tartalma és funkcionalitása nem tér el az eddig megszokott Windows-os funkciójától. Jelen esetben is a rendszer használatával kapcsolatos információkat tartalmazza.

GY.I.K. (gyakran ismétlõdõ kérdések)

A szekció tartalmazza azokat az állampolgári kérdéseket és az ezekre adott válaszokat, amelyek a leginkább érdeklik a szavazópolgárokat, amelyek közérdeklõdésre tarthatnak számot és politikamentesen megválaszolhatók.

A szekció szöveges keresési lehetõséget biztosít a választási web szerver statikus lapjainak tartalmából.

A felhasználó által megadott szöveget kikeresi, és megadja azokat a web lapokat, ahol a keresett szöveg elõfordul.

Ebben a szekcióban lehetõség van levél formájában választásokkal kapcsolatos kérdéseket intézni a választási apparátus meghatározott tagjai felé.

A szolgáltatást a www.valasztas.hu, valamint

a www.election.hu web címeken lehet elérni.

A rendszer használatához olyan web böngészõ javasolt, amely megfelel a HTML 3.0 szabványnak és JAVA applet-eket, Javascript-eket képes kezelni.

Web szolgáltatásunkat úgy alakítottuk ki, hogy a jelenleg legnépszerûbb web böngészõkkel jól láthatók legyenek. Így elsõsorban a Microsoft Internet Explorer (a MS WIN95 tartalmazza) minimum 3.verzióját, illetve a Netscape Navigátor minimum 3. verzióját ajánljuk.

Javasoljuk továbbá, minimálisan 800x600 képpont felbontású színes SVGA monitorral ellátott PC számítógép használatát, lehetõség szerint a WINDOWS 95 alapszoftverrel.

A fent említett mûszaki paraméterek természetesen az optimális lehetõségeket foglalják magukban, nem zárják ki az egyéb jellemzõkkel rendelkezõ gépekrõl történõ megkereséseket.

Közép- és Kelet-Európa 20 országának választási szakértõi - a washingtoni székhelyû Nemzetközi Alapítvány a Választási Rendszerekért (IFES) kezdeményezésére - 1991-ben Budapesten konferenciát tartottak. A résztvevõk megvitatták az elsõ demokratikus választásokkal összefüggõ politikai, törvényességi kérdésekrõl, továbbá a szabad választások lebonyolításához elengedhetetlen mûszaki - technikai feltételekrõl szerzett tapasztalataikat.

A konferencia résztvevõi attól az elhatározástól vezérelve, hogy a jövõben intézményessé tegyék a régió országainak együttmûködését a szabad, demokratikus és tisztességes választások érdekében, létrehozták - pártoktól és kormányoktól független nem-kormányzati, továbbá non-profit nemzetközi szervezetként - az ACEEEO-t. Az alapító jegyzõkönyvet Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia választási tisztviselõi írták alá, akikhez az évek folyamán észt, horvát, kazah, lett, litván, macedóniai, moldovai, román, orosz, ukrán és nagy-britanniai választási szakértõk is csatlakoztak. Támogatta az ACEEEO létrehozásáról szóló jegyzõkönyvet az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) varsói "Szabad Választások" irodája, továbbá az IFES is.

Az ACEEEO alapító gyûlése a következõkben állapította meg az Egyesület Alapokmányában az elérni kívánt célokat:

- A választási rendszerek átláthatóságának további erõsítése

- A szabad, demokratikus és tisztességes választások intézményesítésénél felmerülõ problémák megtárgyalása

- A közös professzionális szakismeret növelése érdekében a tagországokba történõ kölcsönös meghívás választási megfigyelõként.

A demokratikus választási folyamat továbbfejlesztését szolgáló információk megosztása egymással.

Az alapítók megegyeztek abban is, hogy évenkénti konferenciát tartanak a választásokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekrõl, kiépítik egymás kölcsönös és folyamatos tájékoztatásának rendszerét. Arról is döntöttek, hogy az egyesületi tagság minden jelentkezõ ország számára nyitott kell, hogy legyen.

Az ACEEEO elnökségét 5 ország képviselõi alkotják. A fõtitkári tisztet a megalapítástól kezdve és jelenleg is a Magyar Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalának vezetõje tölti be; a titkárság és a dokumentációs központ budapesti székhelyû.

Az ACEEEO - szponzorainak áldozatkész támogatása ellenére - csak szerény anyagi lehetõségeinek keretein belül láthatott hozzá célkitûzéseinek megvalósításához.

Az ACEEEO 1993. évi szimpóziumán a választási szakértõk a választások tisztességes lebonyolításának feltételeit vizsgálták meg. Ennek egyik lényegi kérdése a választók névjegyzékének összeállítása (regisztráció): Minden polgár szavazhasson, akinek a törvény biztosítja a választójogot. A szimpózium azt javasolta a tagországoknak, hogy a hivatalos választási szervek mellett hozzanak létre országaikban nem-kormányzati szerveket, alapítványokat, civil szervezeteket a választások elõsegítésére, tisztaságának ellenõrzésére.

A szimpóziumon Nagy-Britannia Választási Adminisztrátorainak Szövetsége (AEA) csatlakozott az ACEEEO-hoz, ezáltal a közép- és kelet-európai régió választási tisztségviselõi kiléptek a regionális bezártságból. Az AEA 18 közép- és kelet-európai választási szakértõt hívott meg az 1994. júniusában Angliában tartott Európa Parlament-i választások megfigyelésére.

Az 1994. évi decemberi kijevi konferencián egy modell értékû választási folyamat lényegi aspektusairól tanácskoztak, amely érinti a kisebbségi képviseletet, a választók nevelését és a választási megfigyelõk kötelezettségeit.

További fontos lépésként az 1995. szeptemberében Siófokon, Magyarországon tartott ACEEEO konferenciát - melyet a Köztársasági Elnök nyitott meg - a mûszaki felszerelések, számítógépek választástechnikai alkalmazásának szentelték. Az elõadásokkal és vitákkal párhuzamosan megrendezett kiállításon 15 kiállító mutatta be technikai berendezéseit, amelyeket a közel 2000 szakértõ, látogató mûködés közben is megvizsgálhatott.

Az ACEEEO budapesti székhelyének dokumentációs központja, amely tevékenységébe egyetemi oktatókat és tudományos kutatókat is bevon, annak jegyében végzi munkáját, hogy más országok választási rendszereinek és gyakorlatának megismerése hatékonyan segítse a választási szakértõket abban, hogy saját országuk helyzetét jobban megítélhessék és az adaptálható külföldi megoldásokat saját tevékenységükben is alkalmazhassák.

A régióban fellelhetõ választási anyagok gyûjtésével, tárolásával és feldolgozásával mûszaki és humán hátteret biztosít a választási szakértõi mûködéshez. Az IFES az ACEEEO megbízásából 1995-ben - angol, orosz és ukrán nyelven - kiadta a közép- és kelet-európai választási törvények gyûjteményét. E gyûjtemény elsõdleges információs tárként szolgál a választási tisztviselõk, a törvényhozók, a jogi szakemberek és a tudományos kutatók számára, egyben elõmozdítja a közép- és kelet-európai demokratikus választási rendszerek, választási törvények megértését.

Rendszeresen kiadja a Dokumentációs Központ - a Wiegand Alapítvány anyagi támogatásával - a "Szabad választások" címû elektronikus kiadványt (Free Elections, Newsletter). Végéhez közeledik az ACEEEO Dokumentációs Központ számítógépes adatbázisának feltöltése. Kiadványai az Interneten is - Http://www.elections.b-m/hu.aceeeo - hozzáférhetõk.

Az Egyesület mûködésének új hangsúlyt adott az 1997. szeptember 23-25. között Moszkvában megtartott éves konferencia, melynek témái elõször a magyarországi Komáromban 1997. júliusában megrendezett elnökségi ülésen fogalmazódtak meg:

- a választások áttekinthetõségének szerepe a szabad és tiszta választások biztosításában,

- a választópolgárok bevonása a választási folyamatba (e téma egyik részét, a választási bizottságok szerepét az ACEEEO 1996-ban tartott testületi ülésén megtárgyalta), valamint

- a nemzetközi választási megfigyelõi tevékenység tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetõségei.

A téma jelentõségét mutatja, hogy az 1997. évi szeptemberi boszniai helyhatósági választásokon és a novemberi Respublica Srpska tagköztársaságban rendezett elõrehozott parlamenti választásokon több száz ACEEEO-országbeli szakértõ volt jelen ellenõrként, továbbá a nagy-britanniai, albániai, algériai és lengyelországi választásokon választási megfigyelõként.

A magyar választási szakértõk referátumokat tartottak, és aktívan részt vettek a konferencia szekcióülésein.

Az ACEEEO jelenlegi tevékenysége és a távlati elõrehaladás szempontjából kiemelkedõ fontosságú esemény volt a szeptemberi konferencia, amelyen döntés született szervezeti kérdésekben és az Egyesület Alapszabálya módosításának irányát tekintve.

A konferencia társszervezõi - az ACEEEO, az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága, valamint az IFES - mindent megtettek, hogy a demokratikus jogállamiság, az állampolgári jólét és a kedvezõ alapú nemzetközi kapcsolatok szempontjából igen jelentõs eseményen minél több választási szakértõ lehessen jelen a közép- kelet-európai térség országaiból. A konferencia sikeres elõkészítésében és lebonyolításában több más nemzetközi szervezetnek, így például az ENSZ Választási Osztályának és az EBESZ-nek is jelentõs szerepe volt.

A magyarországi Gyõrben mûködõ Széchenyi István Fõiskola és a budapesti Állam és Jogtudományi Kar Jogi Intézete együttmûködésében indított "International Voks Projekt" lehetõséget biztosít a közép- és kelet-európai választási tisztségviselõk és tisztviselõk továbbképzésére, az e térség és más régiók választási szakértõi közötti tudományos igényû, a választásban közremûködõk irányában jelentkezõ új kihívásokat és megoldási lehetõségeket feldolgozó tapasztalatcserére. A közeljövõ célja a nemzetközi képzési program összeállítása és a képzés elindítása.

A budapesti titkárság a fõtitkár irányításával készíti elõ az ACEEEO 1998. évi konferenciáját, melyet a moszkvai döntés értelmében Litvánia lát vendégül. A konferencia elõkészítõ értekezlete a magyarországi Gyõrben lesz 1998. tavaszán, amelynek során az elnökség megvitatja a konferenciára javasolt témákat ( a választási eljárás nyilvánossága, a szavazólapok elõállítása), dönt szervezeti és szervezési kérdésekben.

Az ACEEEO titkársága továbbra is rendszeresen megjelenteti és tartalmában gazdagítja a „Szabad Választások" ACEEEO-hírújságot.

Az ACEEEO örömmel üdvözli, hogy a közép- és kelet-európai térség országai kétoldalú kormányközi illetõleg szervezetközi megállapodások alapján is segítik egymás munkáját a választási névjegyzékek összeállításában, kiadványok elkészítésében, a szavazatösszesítésben, a választási eredmények közreadásában. Eredményeket ígérõ kezdeményezések vannak folyamatban további, nyugat-európai országok (Németországi Szövetségi Köztársaság és Ausztria) bekapcsolására a bilaterális és multilaterális együttmûködésekbe.

It is a state task to prepare, organise and hold national elections and referenda. The Central Registration and Election Office accomplishes organisational work and control of this state task throughout the country. When realising this task the Office makes efforts so that citizens meet the state services in the frame of problem free, natural and simple administration: announcement about place and methods of voting, information about rules of voting not at the place where registered (i. e. with certificate), introduction to the rules of nomination of candidates, existence of all equipment for voting, registration of appearance at voting, prompt information about the results of the election on the radio, on television, on Internet and publication of final and valid results in Magyar Közlöny.

The other scope of activity of the Central Registration and Election Office is the exact registration of citizens' personal data and address at nation-wide level as well as to control the local and regional work concerning registration, and supply data from the registers within the frames determined by law. Registration of personal data and address has organically built in the huge information systems of administration and jurisdiction, and efficiently contributes to reduction of administrative burdens of citizens, to enforcement of their rights and accomplishment of their duties.

Central Registration and Election Office when supplying information and data in its both scopes of activity complies and makes everybody comply with the regulations of the Act on Protection of Data, which contains rules about protection of personal data and general access to data of public interest.

Taking into consideration claims of science and market economy the Act permits accomplishing name and data supply for the purposes of scientific research, market research, public opinion polls and direct marketing. Data of those citizens who made use of their right and prohibited their data naturally are not enrolled in these services.

When supplying data, the Office fulfils its responsibility related to the general access to data of public interest, on the basis of which the organ that accomplishes state duties is obliged to promote to exact and prompt information of public in the issues that belong to its scopes of activity. It regularly publishes the most important data regarding its activities to the organisations that are concerned in the topic, prepares and provides the citizens with information material.

Central Registration and Election Office of the Ministry of the Interior considers extremely important the correct holding of elections as well as the fair information of the public and the election apparatus. Therefore it offers its Internet/intranet based service as one of the instruments to this end. The aim and task of the web services is to present promptly, precisely and validly the information data and results of the elections and to make all information related to this event accessible in a systematic format on a uniform user interface.

During design work and realisation of information systems the Office paid the highest attention to protection of data and that of their processing. The Office has also prepared for prevention from unauthorised entries in the system.

On the basis of the facts written above the slogan of the Central Registration and Election Office (Hungarian abbreviation of the name of the Office is "KÖNYV" that means book in English) at the Exhibition Internet Galaxis '98 is:

Central Registration and Election Office participates at the exhibition with three web services.

The first one introduces the organisation, the task and the scopes of activity of the Central Registration and Election Office. The second one gives overall knowledge about the general elections in 1998. This information is for everyone who is involved in the election process: citizens, eligible voters, candidates, nominating organisations, press, media and also for the administration that organise and arrange the election. The third one introduces the activity of the Association of Central and Eastern European Election Officials from its foundation in 1991 up to our days. The Electronic Newsletter of the Association contains information material about the elections in the region. The Newsletter is published by the Association in English language.

Professional material of the three web services will be published in written form as well.

The Central Registration and Election Office (CREO henceforth) was created on July 20, 1995, as the legal successor to the State Population Registration Office, and the National Personal Data and Address Registration Office. The organisation involved at the national level with the holding of elections was integrated into this new organisation.

The Office is an independent legal entity of the budget of the Interior Ministry of the Republic of Hungary, being an independent organisation falling under the direction of the Minister of the Interior. It operates with first- and second-circuit official authority and is overseen by the IT and Communications Secretary of the Minister.

The Office is headed by the Director, appointed by the Minister of the Interior.

The Office has the basic tasks of:

- As the central office of the register of personal data and address of citizens it directs and monitors the operation of local and territorial registers, and controls the correctness of data in registers. It oversees the operation of the central system of registration, works out operational regulations, and also manages the central document bank.

- It provides data from the register according to the terms and framework determined by the act.

- It fulfils the tasks connected to the preparation of the bills regarding elections and referenda and the organisation and holding of elections, according to Act C. of 1997. on the Election Procedure, furthermore the government decree on the tasks and competence of the Minister of the Interior.

- It provides for of the registering of personal data and addresses, of personal identification and of the data of election results, as well as the computer network communication and giving out of such.

 

The call for the registration of personal data of citizens is no novelty.

Act XXXIII. of 1894 made state registration mandatory in Hungary. The coming into effect of Act XXVIII of 1879 already meant the beginning of the legal regulation of population registration on the basis of register data. It was this act that ordered the obligation of registering one’s address (back then of the home) and in connection to that the registration of changes in address, in the framework of the state police.

Before the end of World War II the obligation to register one’s address - which by that time was distinguished as being that of either temporary of permanent residence - was regulated by several decrees, the most comprehensive one being Interior Ministerial Decree no. 380.000/1941. BM. During the world war the larger part of the address register was destroyed.

After 1945 the obligation to register was initially regulated by Interior Ministerial decrees. Later on Act LX. of 1948. was enacted to resolve the problems of an incomplete, inexact, and not up to date register.

During the 1960s public administration in Hungary was increasingly faced with the problem of the registration systems of state administration being difficult to manage, their handling became more and more complex. At the same time in more than one western European country it was the already operational population registers that allowed for the creation and maintenance of state registers.

In 1974 Decree 8 with Act enforcement of 1974 on the Creation of the Population Register was formulated with the aim of developing the administration, and it created the legal basis for today’s registers. As a result a census was carried out between January 2 and 15, 1975, and parallel to that the State Population Registration Office began its operations.

The aim, task and regulations of the state register has been determined through the years by legal regulation of various levels during the course of the 1970s and 80s.

The current system was constructed and - in harmony with the provisions on the protection of personal data in the Constitution - on the basis of Act LXVI of 1992 on the Registration of the Personal Data and Address of Citizens.

Act LXVI of 1992 indicated that the aim of maintaining the register of personal data and addresses is to enable citizens to properly identify their person amongst themselves in their legal relations to each other, and also for administrative and judiciary organs, local self-governments as well as other organs to be able to request data - within the framework of the legal provisions.

The scope of the personal data and address register includes the data of

- Hungarian citizens living within Hungary,

- Hungarian citizens living abroad and requesting to be included in the register,

- foreigners who immigrated to Hungary and are acknowledged as refugees

for the data stated in the Act.

The data stored in the register according to the authorisation granted by the Act:

- name;

- place and time of birth;

- mother’s name;

- gender

- citizenship, immigrant or refugee status;

- personal identifier;

- time and place of death;

- address;

- mother’s name;

- family status;

- limitation or proscription of data provision;

- portrait photograph, signature.

CREO has first- and second circuit administrative competence with regard to personal data and address registration.

The system of registration operates on three levels.

At the local level - in the settlement - the tasks of the notary are:

- to keep the register either manually, or with the aid of computer software,

- to provide data with the conditions as determined by the Act, and

- to forward data and data modifications included in the register to the central register;

At the County as well as the Metropolitan level the tasks of the Director of the Public Administration Office are:

- to participate in the formulation and maintaining of the maintenance link between the local and central register,

- to operate the computerised register in the county and the capital city,

- authorises the providing of data from the register according to the conditions prescribed by the Act, and

- oversees the direction of the local register;

At the central level the tasks of the CREO are:

- formulates the personal identifier (before January 1, 1997 the personal identification figure, earlier the personal number), it ensures their issue, modification and revocation through local authorities, registrars, and foreign missions,

- operates the central computer system of the register, as well as the registry of personal identification cards, and that of the central document bank

- carries out the providing of data from the central register according to the conditions determined by the Act

- direct and monitors the professional aspects of the operation of the register at the local and county levels,

- monitors the activities of police districts in connection with personal identification cards

The protection of personal data is ensured at each of the three levels.

The provision of data may only be realised after the duly diligent examination of the aim of use and legal basis as indicated by the requestor. According to the provisions of the Act a separate register is to be maintained in connection with the giving out of data, and if necessary those involved must be notified of the time, the aim, and to whom data was given to from the register. Citizens have the right to limit data provision from his or her data. In such cases it is only data provision for the purpose of the operation of organs authorised by the Act that may be carried out.

The IT system of the personal data and address register - similarly to the administration structure - operates at three levels.

At the local level at the self-governments (currently at more than 1000 locations) the registration and service system containing the data of citizens residing or temporarily residing within their area of competence is being operated. The local level is connected to the county registers for long-distance data processing at some 150 locations at this time.

The county level ensures the connection between the local and central level, provides an opportunity for the preparation of county level services. The system operated here is connected by long-distance data processing network to the central system.

The central register contains the personal data of every person falling under the jurisdiction of the register.

The central level operates:

- the service sub-system, which gives an opportunity for providing direct and indirect (batch) services,

- the personal identification card register, which contains the photograph and signature of the citizens, as well as data regarding these documents, and

- the central document bank.

The IT system of the personal data and address register is comprised of two main parts: the personal and the address data.

Data stored with regard to persons:

- personal identifier,

- name data,

- birth and death related data,

- gender,

- citizenship,

- status indication (refugee, Hungarian national living abroad, or in Hungary)

- indication of limitation of data-release,

- as well as other technical data

The maintenance of the central register with the changes arriving from data-sources is carried out on a regular weekly basis. The input of data and its preliminary processing takes place at the local level already, and the changes are communicated from the territorial level through the network to the Office. Feedback and notices back to the territorial or local level travel the same way.

Of the three levels of personal data and address registration it is the central that is to be considered authoritative, data contained in the systems operated at the other levels only become authoritative following central maintenance, after the updates notified from the central level have been included in them.

Data stored with regards to addresses:

- county name, name of settlement, address specifics (name, type i.e. street, etc., postal code), HoBStaFlAp data adatok (House number, Building, Stairway block, Floor, Apartment - „HÉLSZA" is the Hungarian equivalent acronym),

district data.

The address register contained in the central system also refers to the past. The maintenance of the system, just as in the case of personal data, is carried out on a regular weekly rotation, on the basis of the vouchers received at the centre through the territorial level.

The CREO operates the Central Document Bank of the personal data and address register, which contains the documentation created during the registration procedure, related to inclusion in the register, deletion from it, to the limitation of data provision, the modification and correction of data. The central document bank does not, however, contain the basic register documents (birth, marriage and death certificates). These are stored by the Registrar competent according to the place of the event.

Besides the documents containing personal data the document bank also accommodates for the storage of instruments regarding territorial and public administrative grouping, and address modification measures.

The Central Document Bank contains the personal identification card datasheets and photographs as of June 1, 1993, and also the address registration datasheets.

The task of the document bank is to organise and store the documents received by it, and the provision of data from them upon demand.

The personal data and address register has become an integral part of the major information systems of both public administration and the judicial branch, it is an effective means of decreasing the burden of citizens related to administrative issues and also of vindicating their rights, as well as fulfilling their obligations.

The organs of the register may provide data against proof of the aim and legal basis of the usage of such data.

The Office - along with the local and territorial organs of the register - provides its services some  40 million times each year. It satisfies the data demand of both the tax authorities and social security bodies, provides direct services to organisations carrying out judicial and criminal tasks.

The Central Customer Service Branch provides services to any person or entity, or organisations without legal entity, with strict adherence to the provisions determined by law.

The Act also takes the demands of science and a market economy into consideration, making it possible to provide name and address data for scientific research, market research, opinion polling and direct marketing purposes. Naturally citizens taking advantage of their right to limit the provision of their data are not included in such services.

The Office publishes the statistically processed personal and address data contained in the register every year. Apart from that it also satisfies demands for the preparation special statistics according to specific areas and age groups, as well as genders and family status.

The Central Document Bank regularly provides data to judiciary and criminal organs. The data of approximately 280 000 citizens is given out every year on the basis of the stored documents.

In justified cases the document bank provides information on the loss, stealing or destruction of the personal identification card upon the request of citizens, entities, and organisations without legal entity.

The providing of data to organisations fulfilling public tasks is free of charge, in other cases applicants have to pay a fee for the service, to an extent determined by the Act.

Act C. on the Election Procedure determines the state tasks connected with the preparation and conducting of national elections and national referenda. The Central Office of Registration and Election handles the central organisation and direction of this state task.

It prepares, organises and conducts, according to the Act

- the general election of members of parliament,

- the election of local self-government representatives and mayors, as well as the election of local minority self-government representatives,

- the election of minority national self-governments,

- as well as national referenda.

The office prepares the professional aspects of the bills on the modification of election legislation, drafts the interior ministerial decrees on the implementation of the acts, and takes part in inter-portfolio arbitration of legislation.

It manages as a special task the planning, development and implementation of IT systems required for the conducting of the elections. It directs R&D, the installation, evaluation and operation of completed systems, and organises and ensures their constant operation during elections.

The Office is developing a data-processing software package on a new basis for the preparation and conducting of the 1998 elections, which is comprised of two different components. The first is a multi-level data-processing system, which is to be the basic system of election IT (the core system), the second is a range of separate systems, usually operating at one single point.

The integrated, multi-level system will have the task of preliminary aggregation of votes, and the providing of information thereof, as well as supporting the establishment of the final result.

The main feature of the system is simultaneous and full publicity (Internet), and constant as well as correct operation.

The Office prepares the budget for the state tasks of the election, and manages financial assets provided to it. It ensures the financing of local, regional and central election tasks, and prepares their accounting for the State Audit Office after the election.

The register of voters is prepared by the local electoral office, using data contained in the personal data and address register, as well as the register of adults disqualified from the franchise. CREO has the task of the national co-ordination and monitoring of the preparation of the registers. As part of this task the grouping of addresses into electoral wards and polling stations takes place, and then the inclusion of every citizen with the franchise in the country into the register of voters is carried out according to electoral wards and polling stations.

The Office manages the national register of adults disqualified from the franchise on the basis of legal authorisation, and provides data from this register in cases determined by law.

The electoral offices are organs fulfilling state tasks connected to the preparation, organisation and conducting of elections, the party-neutral informing of voters, candidates and nominating organisations, election data management, the creation of technical conditions, and the monitoring of the existence of legal conditions and adherence to professional regulations.

There is an electoral office operating beside every electoral committee with the exception of returning boards. One member of the local electoral office works as a minute-keeper beside the returning boards. Accordingly there is a local electoral office (HVI) in every settlement, an individual constituency electoral office (OEVI) at the seat of the parliamentary individual constituency, a territorial electoral office (TVI) in every county, and the National Electoral Office (OVI) at the national level.

The head of the National Electoral Office is appointed by the Minister of the Interior, its members are appointed by the Director of the Office. The director and the members are sworn into office by the Minister of the Interior.

The appointment of the directors and members of the OVI is currently for the 1997-98-99 elections, and referendum. The director of the office is the head of the CREO. Its members are primarily employees of the Office, and are legal, administrative-organisation, and IT system management and development experts.

The most important tasks of OVI:

- to carry out the secretarial duties of the National Electoral Committee;

- to prepare professional brochures and guidelines, to organise training courses;

- to hold national meetings for TVI directors and experts on the defining and interpretation of tasks;

- to provide for the preparation and shipping of printed material related to the election;

- to carry out tasks related to the computerised registration of nominating organisations and lists;

- to provide for the development, installation and operation of every IT system - preparatory, informative, vote counting - for the election;

- to inform parties of the operation of the election IT system, and to ensure access for them with identical conditions;

- to continuously inform the NEC and the public about the preliminary result of the election on election day, after polling stations have been closed;

The electoral committees are the independent organs of the voters, subordinated exclusively to the relevant Act, whose primary task is the determination of election results, the ensuring of the fairness and legality of the election, the vindication of party-neutrality, and if necessary the restoring of the legal order of elections.

The electoral committees are considered to be authorities during the term of their operation, and their members are therefore officials. The committee operates as a body, the validity of its resolution supposes the presence of the majority of its members and the majority vote of those members present. The electoral committee is represented by its Chairman.

The National Electoral Committee (NEC - OVB in Hungarian) is the highest level electoral committee. It is the most important guardian of the legality and fairness of elections.

The 5 elected members of the NEC are elected by Parliament, its appointed members are delegated by nominating organisations putting forward national lists. The mandate of the elected members expires at the formulating session of the National Electoral Committee created for the next general elections.

The NEC has a wide range of legal competence. The NEC may issue its position in the interest of the uniform interpretation of legal regulations pertaining to election, and that of the formulation of uniform legal practice, such must be published in the Hungarian Gazette.

The NEC shall decide on the registration of territorial lists and national list, as well as the candidates appearing on them, and of nominating organisations. In the case of legal violation it may annul the result of the election, it shall determine which of the nominating organisations have reached the percent boundary defined by law, passes judgement on complaints handed in to it.

It establishes and publishes the national aggregate result of the election and issues the letters of appointment to representatives elected on the national list.

It reports to Parliament on the results of elections and referenda and gives information on the conditions of the conducting of such.

The NEC has the task of calling parliamentary by-elections and the establishing of the calendar deadlines thereof.

The administrative and secretarial tasks pertaining to the NEC are handled by the National Electoral Office, whose headquarters are under 1026 Budapest, Páfrány utca 9.

The filings addressed to the NEC are to be conveyed in writing to the address above. The NEC decides the issues that are handed in to it at its next session. The sessions of the NEC are open to the public, so members of the press and the public may be present thereat. The NEC serves the prompt judgement of disputes arising during general parliamentary and self-government elections, and the expeditious establishment s of their results.

The National Electoral Offices operates an Election Information Service (ELISE henceforth - VISZ in Hungarian) after the calling of election.

The basic task of ELISE is the informing of voters, political parties, nominating organisations, and those interested in Hungary and abroad, in legal issues, as well as other questions (e.g. provision of data).

The employees of ELISE are ready to answer questions pertaining mostly to the election of members of parliament, mayors and members of self-government assemblies, and that of minority self-governments.

Questions asked by those interested by telephone, telefax, E-mail, or mail may be answered at once, of possible, or within 1 or 2 days.

The volumes of the "Election Booklets" series edited by the National Electoral Office may be ordered and read at ELISE.

ELISE is open from8.30 A.M. to 4.30 P.M. Mondays to Thursdays, and 8.30 A.M. to 2.00 P.M. on Fridays.

The service may be visited in person at the ground floor premises of the Central Registration and Election Office, at Budapest, II. Páfrány u. 9.

On the day of election ELISE operates at the National Election Centre, at the BM Duna Palace, under Zrínyi u.5. in Budapest.

Information may be requested by mail at the following address:

KÖNYV VISZ 1450 Budapest Pf.: 81.

Phone number: (+ 36-1) 391-3608

Fax number: (+ 36-1) 391-3609

E-mail : visz@mail.valasztas.hu

Freephone (available in Hungary only): 06 80 270 000, which is connected 24 hours a day to an answering machine.

• The Association of Central and Eastern European Election Officials (ACEEEO)

The Office has been carrying out the secretarial tasks of the Association grouping central and eastern European election officials since 1991. The Association has 16 member countries, with some 100 participating experts, as well as a number of international organisations.

Further information is available at the ACEEEO homepage.

• Bilateral Co-operation

On the basis of the authorisation granted by government resolution 2014/1996. (May 22) the Office has initiated the creation of pacts with other countries in the region with the subject of the creation and development of population registration and election systems. The first such bilateral agreement was signed in October 1997 between the Interior Ministry of the Hungarian Republic and the Central Election Committee of the Russian Federation. The execution of co-operation agreements with Romania and Slovakia is also in the preparation phase.

• Election Observation

The experts of the Office have carried out election observation in the following countries in recent years: Algeria, England, Russia, Bulgaria, Romania, the Ukraine, Moldova, Poland, Russia, France, USA, Czech Republic, Slovakia.

In 1996 and 1977 the Office maintained a co-ordination office for organising the voting of Bosnian citizens in Hungary. At the request of the OSCE the Office sent 187 Hungarian election observers to monitor the parliamentary and local authority elections held in Bosnia in 1996 and 1997.

Article 19. of Act LXIII. of 1992. on the Protection of Personal Data and the Public Domain of Data of Public Interest (the Data-protection Act henceforth) states that the organ carrying out a state or local self-government task shall be obliged to assist in the expeditious and exact informing of the public opinion with respect to issues falling under its competence. Such organs regularly publish (e.g. in the form of information booklets forwarded to organisations interested in a given issue), or make available in other ways the most important data pertaining to their activity.

The acts on election in harmony with the acts on the protection of data contain the regulations regarding the public domain of the election procedures and data, as well as determining those exceptions which in according to the protection of personal data are not public domain.

According to these the following data is not public domain:

- the register of voters, once the returning board has included the fact of casting a ballot on it;

- the register of persons disqualified from the franchise;

- nominating forms and nominating sheets after their filling out;

- the register of voters for the purposes of commerce and direct marketing;

- the personal identification mark (personal number) and address of candidates;

- data originating during the checking of multiple voters;

- election computer software.

According to the acts on election public election data is to be published by the defined electoral committee, and public administration organ, furthermore defined documents (e.g. the minutes) must be placed in archives after a pre-determined time, where they are part of the public domain without limit, and free of charge. The official national result of the election is published in the Hungarian Gazette.

In the case of any citizen or party or social organisation intends not to collect the data from archives on paper, but wishes to get them on computer data carrier as a central service, then they have to pay a charge. In such a case the charge may include any cost incurred during the actual providing of the service.

The right to a charge in the case of public administration organs is determined by the provisions of para. (3) of Article 20. of the Data protection act.

During the conducting of the previous elections - parallel to the central development of IT - a so called "election history" database was created, which stores in a uniform structure all the data of each public law election and referendum since 1989.

The database currently contains the data pertaining to the following elections:

- referenda in 1989., 1990. és 1997.

- election of the members of parliament in 1990. 1994.

- election of social security representatives in 1993.

- local self-government and minority elections in 1990. and 1994.

- local minority by-elections in 1995.

During the development a query system was also created, with the help of which one may request election data directly. The database and its query system currently operates at the central server of the Central Registration and Election Office of the Interior Ministry.

One of the important elements of their preparation for the elections in 1998 is the review and analysis of previous election data. Data for this work may be requested from the election history database available at CREO MI.

Similarly to other areas of life, public administration is increasingly turning to computer networks for the communication of information. With multimedia the trend is turning towards transferring data, images and voice simultaneously.

The initial steps of the development of the public administration network in Hungary - between 1990 and 1996 - were the services created with leading edge technology for referenda, as well as parliamentary and self-government elections. The finalisation and further expansion of the networks created for the individual election events made it possible for 149 of the country’s largest settlements (towns and metropolitan districts) to access the network service.

The central level of the implemented network operates under the supervision of CREO. The Office carries out the tasks related to constant operation and provides for the continuous further development of the network. It plans and implements development and ensures the necessary IT and economical assets.

The Office carries out its registration and election tasks with the help of the network operating between the levels of the capital and the counties.

The public administration network is ever expanding. It will soon have to reach 250 minor-region central settlements, as well as localities which want to join it as a local, self-financed initiative.

The public administration network is linked to the governmental network at the central level, thus making it possible for a number of portfolios to solve their IT related tasks with the help of this network.

The network has four levels (central, county, town, and local). The government, and the central public administration organs operate at the central level. The (decentralised) public administration and self governmental organs may be found at the county level. The mayor’s offices of the seat settlements of the parliamentary individual constituencies, towns more often than not, exist at the town level right now. The mayor’s offices of all the other settlements are to be found at the local level.

Connections at the central level have been created between the governmental organs, the APEH (Tax and Revenue Control Office), the National Health Insurance Service, and the Military Information and Data Processing Centre.

There are data-transmission connections between the Territorial Public Finance and Public Administration Information Services (TÁKISZ), FÁKISZ in the capital, the offices of the county assemblies, and the county public administration offices at the county level.

At the city level the mayor’s office of every individual constituency seat settlement (148) is part of the network, but their range is constantly expanding with the hooking up of towns and settlements with a population exceeding 10 000.

The fourth level was connected on an experimental basis in the region of Szigetvár, where settlements reach the network through switched phone-lines. During the year every settlement in Nógrád county and the majority of the settlements in Jász-Nagykun-Szolnok county will be able to access the public administration network.

There is a 2 Mbps connection between the Office and the Interior Ministry. The county hubs are located in the TÁKISZ-s, in the case of Budapest in the FÁKISZ, these are FLEX-COM (managed digital leased line) connections. The connection between CREO and TÁKISZ-s is 128 Kbps, toward FÁKISZ 512 Kbps. At the county level there are LAN or FLEX-COM connections between the TÁKISZ and the office of the county assembly, and the county public administration office. The connection between the county and town levels is realised through ISDN or leased-line links, where the data transmission rate is between 19.2 to 64 Kbps, depending on the link.

This public administration network is used, beside election and population register tasks, for the data transmission of wage accounting, budgetary and tax registry system, electronic mail (X.400) and for accessing the Internet.

The network infrastructure allows for the connection of further players of public administration, and the solution of further tasks.

The Central Registration and Election Office of the Ministry of the Interior (KÖNYV) deems the valid information of the public as well as that of the election apparatus to be of utmost importance beside the correct holding of elections. Therefore it offers its Internet/intranet based service as one of the instruments to this end.

The task and aim of the web services is to present informative election data and results promptly, precisely and validly, and to make the multitude of information related to events available to those interested in a systematic format, on a uniform user interface.

We will also offer a VIP Service for those parties that attained at least one percent of all available votes at the 1994 parliamentary elections, and to the public interest media. Our intents, in this regard, are to provide unhindered access with above average data transfer rates to our Election Web pages.

The task of the Election Internet Information System is the dissemination of information in as wide a scale as possible, and making it available to everyone, without limitations.

We will accordingly offer the services of the system to the voters, the participants of the elections (parties and candidates), to the leaders of state administration, the election apparatus, as well as to everyone interested, either in Hungary or abroad, thus ensuring the wide scale controllability of the fairness of election procedures.

The general expectations of the Internet Information System are identical to those of the traditional information system. We intend to keep up constant interest in our site with the daily, and on the night of the election the minute-by-minute updating of our otherwise precise information content.

The Internet-based services offered by the Central Registration and Election Office contain party- and politically neutral information.

Our Information System is available both in Hungarian and English.

The dynamic publication of data is an exceptional service of our web-site, providing constant information about the development of turnout figures during the day of the election event, and informative data on the current standings of the counting of votes during the evening and night of the election.

And now we will describe the content side, and the menu-structure of our service.

The main options menu is comprised of picture graphics and textual elements. Each of the picture graphics indicates a hyperlink with various parts of the system. There is text underlying the pictures. This is aimed to provide a choice of the menu points to users not intending to download graphics. The main areas of information may be reached by clicking on the different buttons of the menu-system on the left-hand side of our homepage, but every bit of information may be reached from it by one, or more hyperlinks.

Provides a jump back to the main options screen of the Election Web from any point within the system.

The contents of this section will of course only become active from the time when the provisions regarding the nomination of candidates in the election procedures make this possible.

During election day this section will inform anyone interested of the turnout activity of voters, then, following the closing of polling stations, of the continuous development of data provided by the returning boards; in other words about dynamically developing informative data.

Following the day of election and after the publication by the National Electoral Committee of the resolution containing the results it will contain result data.

Apart from the above this section will also contain informative data made available to us officially by the candidates and the parties posting candidates.

This section will contain those legal regulations which offer the guidelines in connection with the elections to citizens and the election apparatus.

In it the user may find:

- Laws

- Constitution Court Decisions

- Supreme Court Decisions

- Parliamentary Resolutions

- Decisions brought by the National Electoral Committee

- Decrees of the Minister of the Interior

- Election Booklets

This section contains general purpose informative documents and information related to elections, such that aid orientation:

- in the nomenclature system of the various events (referendum, election),

- in the contents of the specific documents (ballot papers, nomination coupons, etc.) of the current event - the elections at this time,

- in getting acquainted with related organs,

- in the interpretation of the election terminology and technicalities of other countries with the help of a multilingual (Hungarian, English, German, French) election dictionary,

- in the documentation of previous referenda and elections,

- in getting acquainted with organisations and commercial companies involved in the successful holding of the election and the development of the IT system.

- in technical know-how in connection with the (Election Web-specific) usage and services of the Internet.

Accordingly the section contains further sub-menus:

- Terms

- Election

- Related organs

- Election dictionary

- Archives

- Participants

- Technical guide

The aim of the election diary is to graphically demonstrate the various events connected to the election procedure, in order to visualise their order.

The section’s web pages contain the due dates and activities, broken down into calendar days, which are related to the election and may be said to be of interest to voters.

The contents and functions of this section are no different to that familiar form the Windows environment. It elaborates on information regarding the use of the system.

F.A.Q. (Frequently Asked Questions)

This section contains the questions asked by the citizens and the answers to them that most interest the voters, or may be of special public interest and may be answered in a politically neutral way.

The section allows for a text search in the contents of the static pages of the election web.

It searches for the text entered by the user, and points to the web pages where it may be found.

Makes it possible to ask politics-free questions from specific members of the election apparatus.

The service is available at www.valasztas.hu, as well as

                                        www.election.hu URLs.

In order to be able to use the system we recommend a web browser that is HTML 3.0 compliant, and is able to run JAVA applets and Javascript.

We configured our web service to be enjoyable with the most popular web browsers available currently. Therefore we recommend the use of Microsoft Internet Explorer 3.0 and above (contained in WIN95), and also Netscape Navigator 3.x and above.

We also suggest the use of a PC equipped with a colour SVGA monitor with its screen resolution set to at least 800x600 pixels, running the Windows 95 operating system.

Technical parameters mentioned above naturally provide the optimal configuration, nonetheless the service may be reached with computers that have different characteristics.

At the initiative of the Washington based International Foundation for Election Systems (IFES) the election professionals of 20 central and eastern European countries held a conference in Budapest in 1991. The participants discussed political and legal issues connected to the first democratic elections, as well as their experiences with the technical requirements indispensable for the holding of free elections.

Participants of the conference - directed by their resolve to the future institutionalisation of the co-operation of countries within the region in the interest of free, fair and democratic elections - founded ACEEEO as a non-governmental and non-profit organisation, that is independent of parties and governments. The founding protocol was signed by election officials from Albania, Bulgaria, Czechoslovakia, Hungary, Poland and Yugoslavia, and during the years passed since elections experts from Estonia, Croatia, Kazakhstan, Latvia, Lithuania, Macedonia, Moldova, Romania, Russia, the Ukraine and Great Britain have joined their circle. The protocol declaring the foundation of ACEEEO was assured of the support of the "Free Elections" Bureaux in Warsaw of the Organisation for Security and Co-operation in Europe (OSCE), as well as IFES.

The founding assembly of the ACEEEO determined the following as the goals to be attained in the Association’s Charter:

The further strengthening of transparent electoral systems.

The discussion of any problems arising in connection with the institutionalisation of free, fair and democratic elections.

Mutual invitations among the member countries to election observers in the interest of increasing common professional expertise and skills.

The sharing of information serving the goal of further developing the democratic election process among the member states.

The founding election experts also agreed to hold conferences every year with regard to hold a yearly conference on the practical and theoretical issues in connection with elections, and to establish a system of regular and mutual exchange of information among themselves. They also resolved to hold membership in the association open - as a rule - to every country applying.

The Board of the ACEEEO is comprised of the representatives of five countries. The post of General Secretary has been, since its foundation, the head of the Central Registration and Election Office of the Hungarian Interior Ministry, its Secretariat and Documentation Centre is headquartered in Budapest.

The ACEEEO - despite the conscientious support it had received from its sponsors - was only able to set about accomplishing the goals it set for itself in the limited organisational and material possibilities it had available.

At the 1993 symposium election experts examined the conditions for holding fair elections. One of the most crucial issues proved to be the compilation of a registry of voters (registration): every citizen guaranteed suffrage by law should be able to vote. The symposium proposed to the member states that they should set up non-governmental organisations, foundations and civil organisations beside the official electoral bodies operating in their countries for the support of elections and the monitoring of their fairness.

Great Britain’s Association of Electoral Administrators (AEA) joined ACEEEO, and as a result the election officials of the Central- and Eastern European region transcended their regional boundaries. AEA invited 18 election experts from Central- and Eastern Europe to the European Parliamentary elections held during June, 1994 in England.

At the Kiev conference of December, 1994, discussions centred around the most important aspects of an election process that could serve as a model, and would include minority representation, education of the voters and the obligations of election observers..

As a further significant step, the September, 1995 conference of Siófok, Hungary, - opened by the President of the Republic - was in whole set apart for the discussion of the application and uses of technical devices and computers during elections. Parallel to the lectures and session discussions an exhibition was held, where 15 companies introduced their technical devices, all of which could be seen in operation by the 2000 or so experts participating at the event.

The ACEEEO Documentation Centre, headquartered in Budapest, and which invites university lecturers and scientific researchers to take part in its work, has been operating under the pretext that the better election experts acquaint themselves with the electoral systems and election practices of other countries, the better they will be disposed to aid in formulating clearer judgement of their own countries and to apply foreign methods that may be adapted in their own activities.

By the collection, storage and processing of material related to elections in the region, it provides a theoretical background for the activities of election experts. IFES, on behalf of the ACEEEO, has published a collection of Central- and Eastern European electoral legislation in English, Russian, and Ukrainian translations in 1995. This collection serves as a primary source of information for election administrators, legislators, legal professionals and scientific researchers, and at the same time motivates the better understanding of electoral systems around Central- and Eastern Europe.

The Documentation Centre regularly publishes an electronic newsletter entitled "Free Elections" with the financial support of the Wiegand Foundation. The compilation of the ACEEEO Documentation Centre database is also nearing completion. Its publications, are also available on the Internet, at: "http://www.elections.b-m/hu.aceeeo".

The international conference held in Moscow between September 23 and 25, 1997, was an outstanding event from the perspective of ACEEEO’s activities, examining issues first discussed at the Board meeting held in July 1997, in Komárom, Hungary:

- the transparency of elections, and its role in the ensuring of free and fair elections,

- the inclusion of voters in the election process (a part of this topic, the role of electoral committees, has already been discussed during the 1996 Board meeting of the ACEEEO), as well as

- the experiences of international election observation and the possibilities for its development.

The significance of the topic is amply illustrated by the fact that several hundred experts from ACEEEO-member countries were present for monitoring at the local government elections in Bosnia in September 1997, and at the early parliamentary elections in the Serbian Republic in November and as observers at the elections in Great Britain, Albania, Algeria, and Poland.

Hungarian election experts gave presentations and were active participants at the section meetings of the conference.

From the point of view of the current activities and future development of the ACEEEO the September conference was an exceptional event, where decisions were made with regard to organisational issues and the direction of the modification of its Charter.

The associate organisers of the conference - ACEEEO, the Central Electoral Commission of The Russian Federation, as well as IFES - strove to do everything feasible to invite as many election experts from the Central and Eastern European region to this event of great import from the point of view of democratic constitutional statehood, the well being of citizens, and international relations of favourable basis. Several other international organisations, as the UN Electoral Office and OSCE, had significant roles in the successful preparation and holding of the conference.

Election experts and officials now have the opportunity for further training with the start of the "International Vote Project", organised by the István Széchenyi College in Gyõr, in co-operation with the Legal Institute of the Faculty of State and Legal Sciences in Budapest, Hungary. The project also facilitates the exchange of information and experiences to process the new challenges and means of solution in connection with those participating in elections on a scientific level among election experts of both this and other regions The aim of the nearest future is the compilation of the international training syllabus and the starting of the courses.

The Secretariat in Budapest, under the direction of the Secretary General, is now preparing the 1998. conference of the ACEEEO, which according to the decision brought in Moscow, will be hosted by Lithuania. The preparatory meeting will be held in Gyõr, Hungary during the spring of 1998, where the presidium is to discuss the topics proposed for the agenda of the conference (openness of the election procedure, production of the ballot papers), and to decide upon structural and organisational issues.

The ACEEEO Secretariat continues to regularly issue its newsletter entitled "Free Elections", always enriching its contents.

The ACEEEO is happy to greet that the countries of the Central and Eastern European region are helping each other’s work in compiling the register of voters, the preparation of publications, in the counting of votes, and the publication of election results through bilateral governmental and inter-organisation agreements. There are initiatives promising success with regard to the joining of further Western European countries (the Federal Republic of Germany, and Austria) to bilateral and multilateral co-operation.